Vége az öntözési szezonnak

solar

Most már mindenképp le kell állni az öntözéssel minden növénynél. Kapcsoljuk ki az automata öntözőberendezéseket, fagytalanítani ráérünk egészen decemberig.

Az utóbbi évek igen rapszódikus időjárása előtérbe helyezi az öntözés szabályozhatóságának kérdését az automata öntözőberendezéseknél. Nagyon sokat lehet spórolni és a környezetért is tenni azzal, hogy nem egy állandóan beállított napi érték alapján öntözünk, hanem azt összekapcsoljuk a környezetünkkel is.
Ezt leggyakrabban esőérzékelőkkel érjük el, hogy legalább esőben,ill. nagyobb eső után 1-2 napig ne öntözzön a rendszerünk.

Ha precízebbek és takarékosabbak akarunk lenni akkor két úton indulhatunk el. Egyrészt a napsugárzás és hőmérséklet alapján feltételezzük, hogy mennyi a párolgás és ennek alapján öntözünk.
Másrészt a talajnedvességet mérjük a gyökérmélységben.

Mindkét megoldás elterjedt és hasonló nagyságrendű költséget jelent, ami kb. 50000 ft többlet.
Ez pár év alatt biztosan megtérül, hiszen feleslegesen nem öntözünk borús időben vagy nedves talajon.

 

Mit termesszünk kis helyen?

zoldseg

Most azoknak szeretnék segítséget adni akiknek csupán szűken áll rendelkezésre terület és mégis szeretnének egy kis zöldséget termelni a családnak. Mekkora területen mit érdemes tervezni?
A saját tapasztalataimat, gyakorlatomat, talán ízlésemet szeretném megosztani, ezért nyilván lesz aki nem fog vele egyetérteni, de ötletadónak szánom.

  1. 5-10 nm-es vagy még kisebb terület.

Ekkora területen ne akarjunk mindent megtermelni, elégedjünk meg 1-2 féle növénnyel.
Legnagyobb sikerélményünk a paprikával és paradicsommal lehet, mert ezek általában a legtöbb talajon megélnek és permetezés nélkül is jelentős termést adnak.
Fontos, hogy tudjuk rendszeresen öntözni a talajfelszínt és ne a teljes növényt. Érdemes palántát vásárolni megbízható termelőktől, a piaci spórolós idős nénikék sajnos legtöbbször saját termésből szednek magot és ebből csak beteges, alig termő, rossz minőségű termések lesznek. (Vácon én is szívesen adok palántát.)
Ne spóroljunk a hellyel még ha híján is vagyunk neki, legalább 70 cm-es sortávolságra és paradicsomnál 50, paprikánál 30 cm-es tőtávolságra ültessünk.
A paradicsomot mindenképp karózzuk, paprikánál pedig a magasabbra növőket.

  1. 10-20 nm-es terület.

A fentiek mellett már érdemes néhány tő egyéb palántát is vásárolni, pl. karalábét, zellert, uborkát. Ez utóbbit feltétlen támrendszerre futtassuk, ami azt jelenti, hogy két erős karó közé huzalra feszítsünk ki ún. uborkahálót, ami olcsó, 2 m magas körüli műanyag háló. Esetleg korán vessünk egy kis hónapos retket, amit áprilisban már nem érdemes, mert rendszerint nagyon „lyukacsos”, nyüves lesz.

  1. 20-50 nm-es terület.

Ekkora helyen már a legtöbb konyhakerti növényt termeszthetjük. Így a fentiek mellett salátaféléket, spenótot, céklát, vöröshagymát, korai burgonyát, cukkinit, spárgatököt, csemegekukoricát, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, mangoldot, zöldbabot és zöldborsót.
Érdemes már évelőágyást is kialakítani amibe sóska, torma, rebarbara és szamóca is kerülhet

  1. 50-100 nm-es terület.

A fentiek mellett a nagyobb területigényű növényekkel is érdemes megpróbálkozni, de csak 1-2 félével, így sütőtökkel, télire burgonyával, mákkal, szárazbabbal, csicseriborsóval. A száraz hüvelyesek 2-3 évig is tárolhatók, így érdemesebb ritkábban vetni belőlük. A mák viszont egy évnél tovább nem tárolható, sajnos a kereskedelemben kaphatóak jó része is már avasodásnak indult, gyenge minőségű, ezért én szeretem magam megtermelni.

  1. 100 nm felett.

Ilyen területen már többféle zöldséget is termelhetünk az előzőekből. Meg lehet próbálkozni sárgadinnyével, görögdinnyével, fokhagymával is, melyek nagyon talajigényesek.

Etessük a madarakat

Nem késő most sem elkezdeni a madarak etetését, ehhez szeretnék egy kis segítséget adni.

Milyen etetőket használjunk?

1abraLegyünk ötletesek! Ha nem vagyunk otthon a barkácsolásban készítsünk egy nagyobb műanyag flakonból etetőt oly módon, hogy alul a magvaknak megfelelő helyet hagyva az oldalán egy H alakú bevágást készítünk éles szikével, mely lefelé és felfelé hajtva a madaraknak ülőkeként, ill. tetőként szolgál majd. Olyan flakont válasszunk mely vastag és erős, tehát nem jók az ásványvizes palackok, hanem inkább a mosószeresek, illatszeresek, de ezeket alaposan mossuk ki előtte. Fölül dróttal rögzítsük egy olyan ághoz, melyet a macskák nem tudnak könnyen megközelíteni.

Mivel etessünk?

Semmiképp ne kenyérdarabokkal, mert a nedves, puha tésztafélék megsavanyodva a madarak pusztulását is okozhatják. (Alkalmanként azonban a galamboknak, verebeknek, sirályoknak nyugodtan adhatunk kenyeret, hiszen azonnal elfogyasztják és nem romlik meg.)
A leggyakoribb madarak magevők, ezeknek legjobb kerti madáreleség a napraforgó, de jó a tökmag, diótörmelék, köles, muhar is. A rovarevő madaraknak – mint pl. a fekete rigó, vörösbegy – sokféle konyhai hulladék megfelel, de reszelt nyers sárgarépából, sajtból, friss túróból, zsemlemorzsából, apróra vágott almából, főtt és nyers húsdarabkákból készíthetünk keveréket is. Szívesen fogyasztják az almacsutkákat, almahéjat, szalonnát is.

Az állateledel boltokban kapható kanárieleség is megfelelő számukra, de kapható sok helyen kész kinti madáreleség is, mely sokféle mag keveréke.

Milyen madarakat várhatunk?

Elsősorban szén-, kék-, és barátcinegét, verebeket, tengelicet, feketerigót, vörösbegyet, de zöldikét, meggyvágót, fenyőpintyet, erdei pintyet, balkáni vagy nagy fakopáncsot is.

Meddig etessünk?

Nagyon fontos, hogy az odaszoktatott madarak etetését ne hagyjuk abba tél végéig. Erős havazások, ónos esők, nagy hidegek idején többet adjunk, hómentes, enyhébb napokon jóval kevesebbet.

Vakond a kertben

 

VakondAz idén nyár végén sokan kerestek meg azzal, hogy már-már elviselhetetlen mértékben jelentek meg az ápolt díszgyepben a vakondtúrások elcsúfítva a kertet. Magam is tapasztaltam, hogy sokkal nagyobb volt a vakondkár mint az elmúlt években. Hogy mit is tehetünk ezek ellen az állatok ellen arra az életmódjuk megismerése után térek ki.

A vakond – vagy régebbi nevén vakondok -, föld alatti tevékenységét a megjelenő túrások árulják el. Ezek a járataiban fölöslegessé váló föld eltüntetésére szolgálnak. Az alagutak hossza akár a 100 métert is eléri, melyeket rendszeresen használ vadászatra. Nyáron a 10-40 cm-es mélységben, télen viszont a talaj felső rétegének átfagyása miatt az 50-100 cm-es mélységben mozog, mivel nem alszik téli álmot.

Növényi táplálékot egyáltalán nem fogyaszt, „csak” a túrásaival, ill. a növények gyökerének meglazításával okoz kárt. Tápláléka elsősorban a földi giliszta, másodsorban a cserebogárpajorok és más rovarok, lárvák és csigák. Télre nagy mennyiségű megharapdált földi gilisztát képes összegyűjteni a járataiba tartalékként.

Elsősorban hallásával tájékozódik, amivel messziről észleli a táplálékállatok által keltett rezgéseket.

A szakkönyvek szerint egy hektárnyi területen csak egy vagy két vakond él, viszont ennek ellent mond, hogy több kertben fogtak 3-4 példányt is néhány napon belül. Valószínűleg a táplálékszegénység lehetett az oka, hogy az idén nyár végén tömegesen özönlöttek a cserebogárpajorokkal és más kártevőkkel dúsan ellátott öntözött, nedves talajú kertekbe ezek az állatok.

Természetes ellensége kevés van, mivel ritkán merészkedik a föld felszínére, a föld alá pedig inkább csak a menyét képes követni. Túrás közben lesből némelyik kutya és macska, a bagoly, a görény, a sólyom, az ölyv, a gólya, a holló, a róka, a nyest és a sün is képes elfogni és megölni, azonban csak az utóbbi három eszi meg..

A vakond 1901 óta védett állat, eszmei értéke 25000 ft, ezért jelen cikkben nem térek ki az elpusztítására ösztönző módszerekre, mivel törvényellenes tevékenységekhez nem kívánok segédkezni. Viszont riasztani szabad, legfeljebb a szomszéd nem fog neki örülni.

A riasztásra szolgáló módszereknek se szeri-se száma, azonban saját tapasztalataim szerint egyik sem tökéletes. Általában két csoportba sorolhatók aszerint, hogy az állat igen érzékeny  hallását vagy szintúgy kifinomult szaglását igyekeznek ezzel zavarni.

Az előbbire példa az igen elterjedt ultrahangos vakondriasztó, vagy a talajba beásott sörösüveg szél által keltett hangja, míg az utóbbira a járataiba tömött különféle, – pl. petróleumos, terpentines – rongyok, riasztószerek, a nagy sárfű vagy a császárkorona elültetve. Ezeken kívül még több tucat módszert lehetne felsorolni, sokan esküsznek valamelyikre, míg mások ugyanazt teljesen hatástalannak tartják.

A biztosabb megoldások a megóvandó területek elkerülését célozzák meg. Az utóbbi években terjedt el a vakondháló, mely egy vékony, de erős műanyag háló, alkalmazása esetén a gyep által átszőve a vakond nem képes kitúrni a fölös földjét a járataiból és odébáll. Kevesen gondolnak arra, hogy a kerítés építésénél minimum egy méter mélyre célszerű lerakni összefüggően függőlegesen a hálót, hogy a kis állat ne jöjjön át a szomszédból, mivel a szokásos betonalap alatt vígan átkel.

Mohásodás a kertben

moha

Nagyon sok kertben találkozhatunk mohával, ami elcsúfítja, kiritkítja a gyepet.

Az ellene való eredményes védekezéshez ismernünk kell a moha és a gyep életfeltételeit, igényeit.

A legfontosabb megjegyezni, hogy moha csak ott szaporodik fel, ahol a gyep nem érzi jól magát. Tehát csak olyan helyen érdemes füvesíteni, ahol megfelelő életfeltételeket tudunk biztosítani a fűfajoknak.

Legegyszerűbben a fény-árnyékviszonyokat térképezhetjük fel egy kertben. A ház északi oldalán, ahol szinte soha nem kap fényt a talaj semmilyen módszerrel, semmilyen fűfajtát nem lehet életben tartani, itt nagyon gyakran lép fel mohásodás. De sokszor még a déli oldal is veszélyeztetett, ha magas fák, magas tujaoszlopok, kerítések, szűk terek jellemzik ahol a levegő mozgása is minimális. Ilyen helyen csak nagyon jó minőségű talajon, jó minőségű fűmaggal, rendszeres trágyázással, csak szükség szerinti öntözéssel, rendszeres fűnyírással, gyepszellőztetéssel tudjuk a mohamentességet biztosítani.

Alapvetően a mohásodást úgy is felfoghatjuk mint a gyep „gyengültségi parazitáját”, mivel csak ott lép fel ahol a fű „szenved”, nem kap meg mindent amire szüksége van. Az életerős, dús gyep nem engedi a mohát elhatalmasodni.

A moha elleni védekezésben tehát legfontosabb a gyep megfelelő életterét biztosítani.

A különféle vegyszerekkel való kezelés csak olyan mintha saját betegségeink ellen is csak a legerősebb fájdalomcsillapítókat használnánk, tehát tüneti kezelésként hatnak, az okot nem szüntetik meg, hiába használjuk őket akár hetente, szép gyepet úgy sem kapunk, legfeljebb moha helyett pl. a gyomok vagy az algák vagy a gombák fognak elhatalmasodni.

Olyan kertben ahol a talaj nem kap szinte egész nap napsütést a magas növények, épületek, stb. miatt, ott mindenképpen árnyéktűrőbb fűfajtákat használjunk, melyekben sok a csenkesz és kevés az angolperje, pl. Scotts Sun & Shade. De ezek se használhatók olyan helyen ahol fél napnál tovább teljes árnyék van. Ilyen helyeken alkalmazzunk árnyéki talajtakarókat, pl. árnyliliomot, páfrányt, törpe buxust, rododendront, kecskerágót, fagyalt, tiszafát. Egyik legtűrőképesebb kis növényke ami ott is megél ahol más már nem, az apró meténg.

A másik legfontosabb tényező a talaj. A fű ellensége a tömörödött talaj, ami nem csak intenzív taposás hatására állhat elő, hanem ha rossz a talajszerkezet akkor a túl gyakori öntözés is kiszoríthatja a levegőt. A talaj milyenségét ránézésre lehetetlen megállapítani, még a szakemberek is tévedhetnek helyszíni szemle alkalmával, sokkal biztosabb a laboratóriumi talajvizsgálat. A levegőtlen talaj hatására a növény nem tudja felvenni a tápanyagokat és szinte leáll a növekedés. Ezért jó talajon is fontos a talajszellőztetés, ami nemcsak felszíni gereblyézést jelent az elhalt fűmaradványok eltávolítása érdekében, hanem minél mélyebben a talaj tényleges fellazítását, minimum több cm mélyen a talajba hatoló éles késekkel. Ezt csak erős benzinmotoros késes rendszerű gyepszellőztető gépekkel érhetjük el, elektromossal nem. Kisebb területen legjobb az ásóvilla.

Fontos, hogy az erőteljes, egészséges fűnek nemcsak pétisóra van szüksége, ami csak nitrogént tartalmaz, hanem több tucat más tápanyagra is, ezért használjuk a speciális gyepműtrágyákat, melyek előnye, hogy nemcsak minden szükséges elemet a megfelelő arányban tartalmaznak, hanem azokat folyamatosan és hosszú időn keresztül adják le a növényeknek.

Néhány szót szólok azért a tüneti kezelésről is, melyek csak ideig-óráig hoznak kisebb eredményt, végleges megoldást ne várjunk tőlük semmiképp!

Erős mohásodás esetén megpróbálkozhatunk kifejezett mohairtó szerekkel is, mint az ACS Mohastop, Pázsitmester 2, vagy a közönséges vasgálic. Vannak forgalomban mohairtós műtrágyák is, ezek kisebb mohásodásnál adnak csak megfelelő eredményt.

A talaj meszezése, gipszporozása is hatásos a talajszerkezet és pH javításán keresztül, de ezt a legjobb gyepesítés előtt alkalmazni a talajvizsgáló laboratórium szakvéleménye alapján.