44-45. hét - október 30-november 12.

Ha abban a helyzetben vagyunk, hogy új házat építünk gondoljunk a kertre is! Sok olyan házat látok, amely nincs kihasználva, ápítőik utólag megbánták, hogy fölöslegesen nagyra terveztek mondván: ha már lúd, legyen kövér! Kisebb házat nem is illik építeni, mert aki ezt teszi arra furcsán néznek, mondván csak ennyire futotta. Sok falun legalábbis így van. A gondosan megtervezett és gondozott kert csak a tehetősebbek házánál elengedhetetlen, máshol csak mellékes dolog.
A kert a lakótér szerves része, itt lehet pihenni, a gyerekeknek játszani, nyársat sütni, étkezni.
Remélem előbb-utóbb a hazai igényesség is változik e téren és minden ház tervezésekor számolnak a kerttel is, mint ahogy Japánban a ház árának 30%-át erre fordítják, de Nyugat-Európában is 20, de legalább 10%-át.

Remélem előbb-utóbb kinőjük a tuják korszakát és megismerjük a lombhullató cserjéket, fákat is.

Remélem előbb-utóbb faiskolai lerakataink rá lesznek kényszerítve, hogy áruikra ne csak azt írják "díszcseresznye", "galagonya", "kőris", hanem fényképes ismertető címkékkel lássák azt el, mint az nyugaton szokás. (Talán az a húsz forint nem növeli meg érzékelhetően a párszáz forintnál kezdődő árakat.)

Linkajánlat

Az http://personal.nbnet.nb.ca/ppostuma/grow.htm oldalon a Grow'Em 2000 ingyenes szoftvert tölthetjük le, ami angolul tudóknak bemutatja a kertészeti szaporításmódokat, rengeteg növényt, a világ hőmérsékleti zónáit, kertészeti mértékegységek átszámításait, stb.

Zöldség

Vessünk petrezselymet (és őszi mákot is, bár nem zöldség). Ősszel már nem kel ki, de tavasszal gyorsan fejlődésnek indul.

A sütőtököt már megcsípte egy kis fagy, így már finomabb. Vigyázzunk, a nagyobb minuszok előtt ne felejtsük el bevinni. Szellős kamrában sokáig tárolható.

Szedjük fel a gyökérzöldségeket (s-répa, petrezs., pasztinák, zeller), káposztaféléket, téli retket, karalábét és tároljuk prizmában, veremben (lsd. tavaly). (A káposztát egyes termelők helyben mély barázdába szántják, úgyis eláll.)

Dísznövény

Telepítsünk sövényt! Fagyalból a legolcsóbb, ami 40 ft-tól kapható. Hármas kötésbe ültessük, 7-10 db/m-sűrűségben. Elültetéskor ne sajnáljuk visszametszeni a vesszőket kb. 10 cm-re, mert így kapunk alulról kiinduló sok erős és sűrű hajtást.
Homokos, száraz földben talán a tűztövis (Pyracantha) a legjobb, áthatolhatatlan sövény, bár kicsit lassabban nő a fagyalnál. Ezt konténeresen ültessük, mert nehezen ered.
Ahol rendszeresen öntözünk, tuját, vagy Leyland-ciprust is választhatunk.
A gyertyán sövény inkább erdősebb vidékre illik.
A buxus nagyon szép, de lassan nő.
A gyöngyvessző (Spiraea) elég szárazságtűrő és még szépen virágzik is.
A kecskerágót eléggé károsítja a pajzstetű, csak akkor ültessük ha van permetezésre lehetőség.
A narancseper (Maclura) vagy a lepényfa (Gleditsia) - esetleg a krisztustövis - kerítés helyett alkalmazható áthatolhatatlan szúrós falat képez.

Takarjuk a rózsatövek alsó harmadát, mert erősebb fagyok esetén fagykárt szenvedhetnek.

Még nem késtünk el a virághagymák szobai hajtatásával. Vegyünk minél nagyobb nárcisz, jácint, tulipán, tavaszi sáfrányhagymát, ültessük cserépbe (ha nagyon nagyok, a harmaduk legyen kint a földből). Öntözzük be és tegyük 8-10 C-os helyre, akár el is áshatjuk. 1-2 hónap alatt meggyökeresednek, ezután még 1-2 hónap hideghatásra (2-5 C) is szükságük van a virágzáshoz. Karácsony előtt semmikép ne hozzuk a szobába. Karácsonyi virágoztatásnál is érdemes szobába kerülés után előbb pár napra sötét, meleg helyre vinni - vagy letakarni valamivel - mielőtt fényre visszük, hogy megnyúljon a virágszár. Később már ez nem fontos.

A tűztövis (Pyracantha coccinea) nemcsak sövénynek jó, hanem talajtakarónak, szoliternek, és társítva is. Erős tövisei miatt ne ültessük utak mellé.
Tavasszal nyíló fehér virágai mellett őszi sárga vagy vörös bogyóival díszít.

Napon, félárnyékban, sőt árnyékban is megél. Mérsékelt vízigényű, de jól tűri a szárazságot is.
Konténereset ültessünk, mert rosszul tűri az átültetést.

Szőlő

Takarjuk a szőlőt, mert erősebb teleken elfagyhatnak a vesszők. Kordonos művelésnél a törzs alsó részén ún. biztosítócsapot érdemes hagyni, amiből a kihajtott vesszőt takarni szokták.
A szőlőt tavasszal metsszük, mert akkor látjuk, hogy melyik vesszőm fagyot el és azt mindenkép el kell távolítani.

Gyümölcs

Múlt héten volt szó a fatelepítésről, most csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne ültessünk 4 m-nél közelebb egymáshoz semmilyen gyümölcsfát! Mindig képzeljük el mekkora is lesz az a fa kifejlődve és úgy ültessünk mellé. Minden növénynél igaz, hogy ültetéskor ne csak lefele és előre, hanem felfele is nézzünk. A fákat akadályozhatják a villanyvezetékek, az évelőket a cserjék, a cserjéket a fák. Még ha ténylegesen nem is érnek hozzájuk akkor is ártanak árnyákukkal. Gyümölcstermő növényeink közül nem sok viseli el a félárnyékot (köszméte, ribizli, szamóca), de a teljes árnyékot ezek sem. (A zöldségek szintén a napot szeretik, csak néhány viseli el a félárnyékot (tök, bab). Dísznövényeknél viszont van néhány amelyik egyenesen nem viseli el a napot (pl. kaukázusi nefelejcs, gyöngyvirág, galambvirág, juharcsengő, hölgyestike, Waldstein-pimpó).

Töltsük ki a fügebokrok tövét összesöprött lombbal, szalmával, és takarjuk náddal, napraforgó vagy kukoricaszárral. A most zöld termések május végén érnek majd be.

Szüreteljük a birsalmát, a naspolyával még kicsit várhatunk, egy kis fagy jót tesz neki.

VÁLASZOK

Talán túl savanyú és nedves a talaj. Legalább azokon a részeken
ahol a gomba nő próbálja meg meszezni, és ne ammóniumnitráttal,
hanem pétisóval trágyázzon. (Jobb gazdaboltokba kapható erre a
célra szolgáló mészőrlemény.) Biztos eredményt csak talajcserével lehet elérni,
a gombás részeken ásónyom mélységben.

Igen. Most a legalkalmasabb. Jó nagy gödröt kell ásni és néhány rügyre
visszametszeni a szárat.

Szerintem használ, mert egy idő után lebomlik. Komposztra is
kiváló. Az Alginit nevű nagyszerű talajjavító is algákból
keletkezett!

Sajnos nem találtam az interneten.
Egyébként nem nehéz termeszteni. Már nekem is volt szerencsém hozzá.
Lényeg, hogy frissen és bőven istállótrágyázott, nem túl száraz
területre kerüljön és öntözés nélkül is megvan.
Homokon csak öntözve érdemes. A túl kötött, nedves
agyagtalajokat nem szereti.
Ha sok termést akarsz érdemes kálium (40 kg/1000 m2 kálisó) és
foszfor (30 kg/1000 m2 szuperfoszfát) műtrágyát is
adni. A nitrogén felét kb. 50 kg/1000 m2 pétisó vetés előtt
tavasszal, a másik felét virágzáskor.

Már nem emlékszem a tenyészterületre, de olyan 1,5 x 0,7 m körül
lehetett.
Április végén, május elején vessük.
A magkinyerés géppel vagy kézzel történhet.

Talán a szárazságtól szenvedett, talán még fiatal és meg kell
erősödnie. Nem tudom. Talán jövőre fog.

Nem érdemes vele foglalkozni. Gondolja el, hogy vár 10 évet
mire terem, aztán kiderül, hogy kőkemény, vagy nagyon apró,
vagy alig terem.
Ha tud hozzáértő ismerőst szerezni akkor oltassa át 1-2
éves korában, vagy vegyen oltványt. Ez már 3-4 év múlva
teremhet!

A dió kálium és nitrogénigényes. Telepítéskor és utána 2-3
évenként káliumot (káliumszulfát, kálisó) és egy kevés foszfort
(szuperfoszfát) is kell adni. Évente pedig nitrogént. Ha csak
pár fa van akkor árkot ásni a korona külső szélébe és abba
szórni, mert a korona növekedésével párhuzamosan a gyökértömeg
nagy része is legalább addig ér. Ha nagyobb terület akkor
ekével árkot nyitni és abba szórni. Nagyüzemben speciális
mélyműtrágyázó gépekkel végzik ezt. A nitrogént (pétisó) elég
sekélyen bekapálni vagy berotálni tavasszal.

Meg kell nézni, hogy mennyi az évi hajtásnövekedés. Ha egy méter
vagy több akkor semmit. Igazából a dió trágyázás nélkül is
megvan. Eléggé eltérnek a vélemények erről.

Ha 4t/ha terméssel számolunk, az a fa növekedésével együtt 100 kg
tiszta nitrogén hatóanyagot von ki a talajból.
Ha ezt átszámítjuk a 20-34%-os műtrágyákra akkor kétszer 150-200
kg kell. Pl. tavasszal és nyáron.
Permetezéskor pedig érdemes lombtrágyát adni.
Kálium- és foszforműtrágyákból kb. 200-200 kg/ha-t elegendő kiszórni 3
évente, tekintve, hogy a káliumműtrágya sokkal nagyobb hatóanyagtartalmú.
Igazából talajvizsgálatot kellene csinálni és szakvéleményt kérni.
Ekkora területen már nagyon megérné!

Pár hete volt a Kertészetben egy cikk erről. A gazdaságot
amelyről szólt kellene megkeresni.

Ez egy összetett műtrágya. Többféle van belőle.
P,K,Mg,Ca,Mn,Zn,Cu-t tartalmaznak különféle összetételben:
Hyperfosphat granulátum: 26/3+3Mg
Hyper Kali: 22/12
Hyper Kali 19/19
Hyper Kali 14/21+4Mg

Mivel foszfor és kálium tartalmú, őszi alaptrágyának alkalmas
akár zöldség, akár más kertészeti kultúrába.

Igen, elfelejtettem írni, hogy 20-50% CaO-t vagyis meszet
tartalmaznak, ezért kifejezetten savanyú talajra valók. (Az
említett típus nem tudom pontosan mennyit.)

Még egy ideig nem fagy el amíg a talaj is nem fagy. Most már
azért fel kéne szedni.