Virágzik a vízben a vízitök (Nuphar), a békatutaj (Hydrocharis), a hegyi réteken és a sziklakertekben a tárnics (Gentiana), szikes pusztákon a sóvirág (Limonium), díszkertekben a díszcsorba (Liatris) és sokféle főleg észak-Amerikából és Afrikából származó fészkes virágzatú növény (pl. Rudbeckia-kúpvirág, Osteospermum-cseppecskevirág, Gazania-záporvirág, Gaillardia-kokárdavirág, Heliopsis-napszem, Helenium-napfényvirág). Az egyévesek közül a hajnalka (Ipomoea) is nagyban virágzik a kerítéseken, támoszlopokon. A fák közül a mézesfa (Euodia) és a japánakác (Sophora) virágzási idejük végén járnak.
Öntözzünk mindent amit csak tudunk.
Már a harmadik kertemben találkozom a csúcsrothadással. Ez a betegség leginkább a paradicsomon fordul elő, más zöldségek nem annyira érzékenyek a mészhiányra. Érdekes, hogy ecetet csepegtetve szépen pezseg a talaj, vagyis van benne Ca, csak épp nem felvehető alakban. (Sokszor más tápelemek túl nagy koncentrációja akadályozza a mész- vagy más tápanyagok felvételét.) Mindhárom kertrész erősen árnyékos, laza-morzsalékos, nem intenzíven művelt talajú. Szerencsére könnyen megszüntethető hetente adott bármilyen Ca lombtrágyával, pl. Damisol kalcium.
Augusztus elejéig még vethetünk rövid tenyészidejű zöldségféléket, de előtte öntözzük be jól a talajt, majd ha felszikkadt vethetünk. Vethető pl. sárgarépa, kínai kel, téli retek, spenót, kapor, borsó, gumós édeskömény.
Figyeljünk a krumpli levélszáradására, ha ezt tapasztaljuk valószínűleg a fitoftórával lesz gondunk amit a jópár napos hűvös-borús idő nagyban elősegített. Egy krumplitermesztő szerint a legjobb szer ellene a Ridomil. Ugyanez a betegség jelentkezik paradicsomnál is. Itt ügyeljünk a várakozási időkre!
Figyeljünk a petrezselyemlisztharmatra, mely könnyen felismerhető a fehéres levelekről. Védekezés pl. kén tartalmú szerekkel.
Az uborka és dinnyefélék baktériumos és gombás betegségeire szintén figyeljünk. Néhány hete szóltam róluk.
Ha nem is vagyunk biokertészek, azért próbáljuk ki az erjesztett csalánlevet. Nagyon jó trágya és permetezve ha nem is pusztítja el a tetveket erősíti a növényeket, ezáltal kisebb lesz a betegségek és kártevők pusztításának veszélye.
Vegyünk egy bármilyen nem fém 10l-es edényt. Teljesen töltsük meg lehetőleg felaprított csalánnal. (Adhatunk hozzá 1-2 marék kőport vagy macskagyökérvirágot, ha nem akarjuk, hogy túl büdös legyen. Ezenkívül pl. hagymát, fokhagymát, zsurlót, kamillát, borsmentát, gyermekláncfüvet, snidlinget, hogy még tápdúsabb legyen.) Tegyük napos helyre, majd 2-3 hét múlva ha már sötét és nem habzik lezárhatjuk az edényt és így sokáig tárolhatjuk, vagy 1:10 arányban higítva locsoljuk vagy permetezzük ki a növényekre.
Régen a csalánt termesztették és friss hajtásaiból főzeléket, szárítva teát, megerősödve rostjaiból fonalat és finom vásznat készítettek.
Nézzük át a fagyalsövényünket, mert elég gyakoriak a levél fonákán nagyon
apró sárga tetvek, melyek jelenlétét sokszor már csak akkor vesszük észre, ha
a levél színe kifakul és a növekedés elmarad.
Védekezzünk ellene pl. Zolone-val.
Ha még nem tettük most már nyugodtan megmetszhetjük a tavasszal virágzó cserjéinket az elvirágzott vesszők visszametszésével (pl. aranyeső-Laburnum, aranyvessző-Forsythia, szilvarózsa-Amygdalus, korai nyáriorgona-Budleia alternifolia, japán díszmeggy-Cerasus glandulosa, gyöngyvirágcserje-Deutzia, jezsámen-Philadelphus, kecskefűz-Salix caprea, közönséges gyöngyvessző-Spiraea vanhouttei, korai tamariska-Tamarix tetrandra, rózsalonc-Weigela).
Nyírjuk ismét a sövényt, ha 5-10 cm-t nőtt, (ha az idén még csak egyszer nyírtuk pl. a fagyal, gyöngyvessző, borbolyasövényt, akkor most már ne halogassuk tovább a másodikat.)
Kb. egy hete jártam a fővárosban és meglepve láttam mennyi hatalmas fehér virágú fa díszíti az utcákat. Azóta már nagyban hull a japánakác szirma. Jónéhány éve már megkongatták a vészharangot e növény felett, mivel az eperpajzstetű nagymértékben károsította, de úgy látszik túltette magát rajta.
A japánakác (Sophora japonica) őshazája nevével ellentétben Kína és Korea. 15-20 méterre megnövő, széles, gömbölyded koronájú fa. Nagy értéke, hogy nyáron, tehát július végén nyílnak apró sárgásfehér virágai nagy bugákban.
Fény- és melegkedvelő, edzett, igénytelen, szárazságtűrő fa.
Magvetéssel szaporítható tavasszal a magok leforrázása után. Fajtáit júliusi alvószemzéssel, vagy tavaszi oltással szaporítják. (Elég nehéz felnevelni, mert a törzse fiatal korában igen girbe-gurba tud lenni.)
NÖVÉNYVÉDELMI TANÁCSOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÉRSÉGÉRE
Az elmúlt két hétben felhős és napos időszakok váltották egymást, mérsékelten meleg hőmérsékleti viszonyok mellett (minimum 12"C, maximum 28"C). Ebben az "esős" periódusban összesen 25-30 mm csapadékot mértünk.
Sajnos ez a vízmennyiség az aszályon lényegesen nem segített, ugyanakkor a károsítóhelyzet jellege sem változott. Korábbi jelzéseinknek megfelelően valamennyi zöldség és gyümölcs kultúrában szembetűnő a takácsatkák tömegszaporodása. Ahol korábban nem fordítottak kellő figyelmet a kártevő gyérítésére, gyakori a növényzet sárgulása és a levélszáradás (pl. zöldbab, paprika, paradicsom, uborka). Ebben a helyzetben csak 2-3 egymást követő kezeléssel fékezhetők meg az atkák, melyre több készítmény engedélyezett (pl. DANITOL 10 EC, DANIRUN 11 EC, NISSORUN 10 WP, OMITE 57 E stb.).
Térségünkben is több ponton megfigyelhető a gyapottok bagolylepke kártétele csemegekukoricában, paradicsomban és paprikában. Folyamatos rajzása miatt csak a megelőző védekezéstől várhatunk eredményt. Ha folyamatos a szedés, inkább biológiai jellegű készítményt válasszunk (pl. DIPEL), ellenkező esetben más rovarölő szerek is alkalmazhatók (pl SUMI-ALFA 5 EC, DECIS 2.5 EC, FENDONA 10 EC, MOSPILAN 20 SP, CHINTOP stb.), az engedélyokiratok szerint.
Gyümölcsösökben az erős atkakártétel miatt gyakori a levélhullás, ezért az előbbiekben javasolt védekezés itt is feltétlenül indokolt, a már letermelt fákon is. Almánál, körténél, birsnél és késői őszibaracknál folyamatos az almamoly és a keleti gyümölcsmoly kartétele, ezért indokolt a rovarölőszer kiegészítés is. Erre a célra - ebben az időszakban - elsősorban környezetbarát vagy rövid várakozási idejű készítményeket válasszunk (pl. BANCOL 50 WP, INSEGAR, DIPEL stb.)
Egy-egy esős periódust követően a szőlőben ismételjük meg a kórokozók elleni védekezéseket. Bár tünetek még kevés helyen jelentek meg, a növényállomány ellenőrzése és a megelőző kezelés nem veszít jelentőségéből.
Hódmezővásárhely, 2000. július 25.
Mile Lajos - Mándoki András
Ha a fákon hernyószövedéket látunk azt vágjuk le mielőtt szétmásznak a hernyók. Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke most károsít.
Ültethetjük már a szamócát végleges helyére. Bakhátat is készíthetünk
fekete fóliás takarással.
Feltétlenül olyan helyet válasszunk ahol tudunk öntözni. A legjobb termesztők
nem elégszenek meg sem a csepegtető, sem a mikroszórófejes öntözéssel, hanem
egyszerre használják mind a kettőt. A szamócát 3 évnél tovább nem érdemes helyben
tartani, mert elöregszik, elgyomosodik és keveset terem. De ha szeretnénk jövőre
is megtartani kaszáljuk le most a teljes lombját és vigyük el, mert ezzel a
levélbetegségeket is csökkentjük. Kapáljuk és néha öntözzük is meg!
Újabban terjed a nyári zöldmetszés szinte minden gyümölcsfajnál, ami lehetővé teszi, hogy a korona belseje se árnyékolódjon le a nyár végére túlságosan, így ott is megmaradnak a termőrészek és kevésbé kopaszodik fel a korona. Ez csak kiegészíti a téli metszést, nem helyettesíti. Nagy szakértelmet kíván, még fajtánként is más-más módon végzik. Ami mindenhol fontos: a korona belseje felé növő és a bárhol máshol elsűrűsödött hajtásokat meg kell ritkítani.
Vannak fajok, melyeknél elegendő most metszeni és akkor nem kell télen fagyoskodni. Ilyen a meggy, ribizli.
A korai csemegeszőlők már kezdenek édesedni, vigyázzunk a darazsakra, helyezzünk ki csapdákat. Tavaly szóltam erről.
Most végzik a szőlő harmadik kötözését, a hosszú hajtások csonkázását, a túl sűrűk megritkítását. Cél, hogy minél több napfény érje a fürtöket. Persze azért csa módjával, mert minél több a levél annál erősebb a fotoszintézis, a CO2 és más tápanyagok átalakítása cukorrá és a növény egyéb anyagaivá.
A mostani hűvös eső utáni idő nagyon alkalmas rá. Könnyen megered. A lényeg, hogy legalább 25 cm-re ültesse egymástól, a sorok pedig még ritkábbak legyenek. Előtte jól kapálja meg a földet és vegyes műtrágyát, érett komposztot, istállótrágyát is adhat.
Ha szépen virágzik akkor bizonyára jól érzi magát és lassan nő, tehát egy ideig maradhat benne. Különösebb gondozást nem igényel, ha nagyon elszennyeződik a víz ajánlatos kicserélni. Többféle tündérózsa van, van amelyik érzékenyebb a télre, van amelyik kevésbé, de a nagyon nagy teleken mindegyik elfagyhat, ezért ha ki tudja szedni az edényt akkor a nagyobb fagyok előtt azzal együtt vigye a pincébe. Ha nem akkor egy vödör vízben is átteleltetheti, fontos, hogy télen se száradjon ki.
A tavalyi év 22. hetén válaszoltam hasonló kérdésre: Velich István-V. Nagy Enikő Nálunk is megterem c. könyvéből.
Nem tudom mennyire sárgulnak, mert természetes levélhullás is lehet, de ha mindegyik sárgul, akkor vashiány is lehet. Ha agyagos, tömődött a talaj, akkor a túl sok öntözés is megárthat, öntözze ritkábban és vigye félárnyékba, vagy ültesse át lazább földkeverékbe, pl. az üzletekben kapható virágföldbe. Megpróbálkozhat speciális vas tartalmú tápoldattal, vagy permetezéssel, pl. Damisol-Vas.
Sajnos túl sok jót nem tudok mondani. A Meltine fajtát nem ismerem, de lehet, hogy sok betegségre rezisztens csak épp a valószínűleg károsító újabban klavibaktériumos betegségnek nevezett baktériumra nem. (A száron és a levélnyélen megnyúlt barna csíkok és hosszanti repedések, az edénnyalábok majd a belső szövetek barnák, üregesek. A szárban és a levélnyélben világosbarna baktériumnyálka van. A bogyón apró, majd 2-3 mm-es kerek foltok vannak, melyek szegély nélküliek, közepükön világosbarna elhalással.) Vetésforgó is csak akkor lehet eredményes, ha 5 éves és ez idő alatt a növénymaradványok sem kerülnek komposzt vagy bármilyen más formában a talajba, sőt a fertőzött területről akár kapával vagy a cipőre ragadva is átvihetők a szaporítóképletek. (Állományon belül átvihető kézzel is, vagy ruhára tapadva, elég ha sétál a sorokban.) Javaslom, hogy válasszon erre a betegségre rezisztens fajtát. Próbálja ki pl. a Lugas-t, ami szintén nagyon jóízű. Védekezni most már késő (a baktérium benne van az edénnyalábokban). Korábban réz tartalmú szerekkel és Kasumin-nal lehetett volna többé-kevésbé.
A leanderről a 25. héten kérdeztek, ott találhat infót róla általánosságban. A szaporításról:
A dugványozáshoz nem túl fiatal, de nem is fás idei hajtásokat vágjon. Alul az ízköz alatt vágja le, darabolja 4-6 levelesre, az alsó leveleket távolítsa el, a fölsőket kurtítsa vissza. Ha van mártsa gyökereztetőhormonba, - de anélkül is könnyen gyökeresedik - és dugja pl. mosott folyami homokba vagy bármi másba ami nem túl fertőzött és folyamatosan nedvesen tudja tartani. Pár hét alatt begyökeredik majd átültethető cserépbe. Ekkor még árnyékolja - ahogy a dugványokat is - csak fokozatosan szoktassa a teljes naphoz amit a növény végülis igényel.
Köszönöm a képeket. Nagyon örülök a szép kertednek. Gondolom biztosan nem haragszol ha egy-két fotot közreadok. A sziklakertbe a már meglévő cserjék közé évelőket és hagymásokat is lehet helyezni. Az evelok kozul: Helleborus, páfrányok, Bergenia, Brunnera, Crocus, Cyclamen, Eranthis, Fritillaria, Galanthus, Hosta, Muscari, cserjék közül: Euonymus fortunei, Picea abies 'Kámon', Pinus mugo, sokféle törpe boróka: pl. Juniperus squmata 'Blue Star', Chamaecyparis obtusa 'Nana', Pinus mugo, Cotoneaster, Daphne cneorum, Vinca. Sok növény bírja az ilyen helyzetet, csak jóval lassabb lesz a növekedésük, de ez nem is gond ilyen kis helyen.
(Figyeljük meg mennyire jó összhangban van a ház, a járda és a sziklakert. Szép sziklakertet csak a környezetbe illően lehet készíteni.)