Zöldség

Kevésbé kötött talajon megkezdhetjük a kerti munkákat. Én már elvetettem a zöldborsót (rajnai törpe), téli sarjadékhagymát, petrezselymet, spenótot. Vessük el a mákot, sóskát, madársalátát, sárgarépát, hónapos retket, vörös- és fokhagymát, dughagymát is.

A dombágyásos kertművelés

Ha csak néhányszor tíz négyzetméteres kertünk van és gondot okoz megmetszett fáink nyesedékének és egyéb konyhai hulladékaink elhelyezése, másrészt sokféle zöldséget szeretnénk megtermelni, a dombágyásos kertművelést nekünk találták ki. Ezzel a módszerrel kedvezőtlenebb talajon is jó termést érhetünk el. A módszer lényege, hogy fokozatosan bomló szerves anyagainkat talajjal betakarva egyrészt a termőfelületünk nő meg, másrészt bő tápanyaggal és a fokozatos bomlás következtében meleggel is ellátjuk fejlődő növényeinket. A kedvező feltételek megkönnyítik a vegyszermentes gazdálkodást is, ezért érdemes ezt az elvet követnünk. A domboságy 4-5 év után annyira megsüllyed, hogy már alig fedezhető fel eredeti alakja, viszont kitűnő szerkezetű talajt hagy maga után. Bár optimális esetben ősszel készítjük, az enyhébb téli napok is lehetőséget adnak dombunk összerakására.

Elkészítés Kiindulásul É-D irányban ássunk egy kb. másfél méter széles és ennél hosszabb alapot ásónyom mélységben. Aljára tegyünk 50-60 cm vastagságban 30-40 cm-nél nem hosszabb különféle vastagságú ágakat, vastagabb évelők szárait, majd taposással alaposan tömörítsük. Ha van istállótrágyánk csömöszöljük az ágak közé, majd gyep esetén az elején felszedett gyepkockákat füves részükkel lefelé fordítva helyezzük rá. Ha nincs gyeptéglánk szalmatörek, kertiföld, fűkaszalék és tőzeg keverékéből is helyettesíthetjük ezt. A következő rétegünk mintegy 30 cm vastagságú lomb, aprított növényi hulladék kevés földdel keverve. Ha tudunk keverjünk közé fahamut is. Erre már valódi termőréteg jön, földdé érett komposzttal kevert kerti föld mintegy 10 cm rétegben. Jó ha adunk hozzá Cofunát vagy szerves trágyát. Ha hozzájutunk ezt ismét egyenletesen befedjük 10 cm vastagon jól átnedvesített tőzegkorpával, tőzeghulladékkal, tavak, patakok iszapjával. Végül a halom tetejére 15 cm vastagon az eredeti talaj komposzttal, - ennek hiányában érett istállótrágyával, vagy zeolittal, bazaltliszttel szaruforgáccsal - kiegészítve kerül. A domb trapéz alakú legyen, hogy tetejéről a víz ne folyjon le. Összerakásnál minden réteget alaposan megdöngölünk.

Gondozás Az első 1-2 évben inkább csak palántázzunk, mert a laza talajról könnyen kimosódnak a magvak. Az öntözés kritikus pontja a sikeres termesztésnek, ezért ha lehetőségünk van finom porlasztású szórófejekkel, vagy szivárogtató öntözéssel biztosítsuk a kellő vízmennyiséget. Ha nincs erre mód a domb tetején alakítsunk ki öntözőárkot, de emellett az oldalát is öntözzük a forró nyári napok estéjén akár másnaponta. A domboságyat a biokertekben már bevált kedvező szomszédhatások alapján is beültethetjük, a zöldségnövényeket kiegészítve fűszer- és gyógynövényekkel.

Jó szomszédok: - sárgarépa - hagyma: nem viselik el egymás légykártevőit, - paradicsom - zeller, petrezselyem vagy póréhagyma: jobb ízű lesz a paradicsom, - fejes káposzta - kapor, bársonyka, - bab - káposztafélék, paradicsom, - saláta - retek, bab, uborka, - borsó - káposztafélék, zeller, - uborka - káposztafélék, saláta. A büdöskének is nevezett bársonyvirág (Tagetes) igen kedvező általános rovarriasztó hatása miatt. Ha rá tudunk menni a talajra már februárban vethetjük a zsázsát, korai sárgarépát, madársalátát, petrezselymet, alacsony növésű zöldborsót, spenótot, sóskát. Ha csak palántázunk akkor március végén ültessük a fejes salátát, zellert, karalábét, korai káposztaféléket. Csak májusban, a fagyok elmúltával vessük a paradicsomot és a paprikát.

Gyümölcs

A Diospyros kaki vagy kakiszilva, ázsiai datolyaszilva lombhullató, kétlaki (hím és nővirágok külön fán) terebélyes fa nagy - akár félkilós - sárga termésekkel. Nálunk is megél, bár a mediterrán vidékeken érzi jól magát. Parkjainkban magról szaporított, gyengén termő 30-40 éves fák vannak. Szemzéssel, oltással, vagy gyökérsarjakról szaporítható (lsd. Velich: Nálunk is megterem c. könyvét.) Így 3-4 évesen terem és akár szabadban is tartható. Fontos, hogy porozzuk be a női egyedeket, de vannak magnélküli típusok is melyekre ez nem vonatkozik.

A termések sárgabarackra emlékeztető, finom ízűek bár egyes fajták kissé fanyarok lehetnek (citromos vízben elmúlik). A mag nélküliek aranysárgák, a magvasak paradicsomszínűek. Igen nagy tápértékű (15-20% cukor, 15-20% szárazanyag, 15-20-40 mg C vit., 1-1,5 mg karotin/100g...)
Aszalva, dzsemnek, szörpnek, befőttnek nagyon jó.

Növényvédelem - tápanyag

Írta: Szakter Ferenc

Beköszöntött a jó idő ezért el lehet kezdeni a kora TAVASZI LEMOSÓ PERMETEZÉST.

Kétféle fő típusú szer létezik a permetanyagoknál: az egyik az olajos bázisú, a másik a réz bázisú szerek. (Léteznek még a régi Neopol és Novenda is de ezeket egyre kevésbé használják mivel nem eléggé környezetkímélőek.)

OLAJOS bázisú szert akkor érdemes használni, ha a levéltetvek vagy az atkák okoztak problémát az elmúlt évben. Kénnel kombinálva a lisztharmat ellen is hat. Ezeket akkor érdemes kijuttatni amikor már a fák indulnak, tehát rügypattanás körül. Ekkor a legsebezhetőbbek a károsítók.

RÉZTARTALMÚ szert akkor kell alkalmazni, ha gombák és baktériumok ellen is akarunk védekezni. Továbbá a speciális betegségek: ágrák, tűzelhalás ellen ALAPVETŐ fontosságú a kezelés. A két típusú szer nem keverhető, mert kicsapódik!!

A Baktériumölő hatást tekintve a réztartalmú szerek hatása csökkenő sorrendben: 1. Rézszulfát - Rézgálic, Cuproxat FW - legjobb 2. Rézoxiklorid - Rézoxiklorid 50 WP 3. Rézhidroxid - Champion 50 Wp, Funguran-OH 50WP stb.

A növényi tápanyagok 3.

A tápanyagokról szóló cikksorozatnak ebben a részében a mezo és mikroelemekről lesz szó.

KALCIUM:A kalcium nehezen oldható alakban fordul elő a talajban. Oldhatósága a pH csökkenésével fokozódik. A kalcium segítségével alakul ki a talaj tartósan morzsás szerkezete.Leköti a felesleges savat (műtrágyáknál),jelenléte nélkülözhetetlen a jó minőségű humusz kialakulásához. Savanyú talajok optimális pH- értékét helyes kalciumadagolással lehet beállítani. A növényben csak a párologtatással együtt mozog, újrafelhasználása elhanyagolható mértékű.A növény idősebb leveleiben halmozódik fel, ahonnan már nem helyeződik át. HIÁNYában a fiatal leveleken klorózis (sárgaság)észlelhető, az idősebbek sötétzölddé válnak. TÚLZOTT bősége foszfor-,vas-,bór-,kálium- és magnéziumhiányt okozhat.

MAGNÉZIUM: A magnézium,mint a klorofill alkotórésze, nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. A talajok magnéziumtartalma függ kolloidtartalmuktól és a pH-tól. Szerves anyagban és agyagkolloidokban szegény homokban alig van magnézium. A savanyú talajokban is kevés található. A bőséges káliumellátás növeli a magnéziumigényt. HIÁNYA főként savanyú homoktalajokon gyakori, amit az idősebb levelekben az erek között egyre növekvő világos, majd elhaló foltok jelzik. BŐSÉGE elsősorban szikes és láptalajokon fordul elő.

VAS: Ásványi talajokban oxid vagy hidroxid formájában található.A talaj sárga, barna vagy vörös színe jelzi jelenlétét.OLdhatósága erősen függ a talaj pH-jától;a nagy pH-érték vashiányt idéz elő a vas kicsapódása miatt. A vas nélkülözhetetlen katalizátora a klorofillképződésnek. Mozgása a növényben csekély, HIÁNYA ezért a fiatal leveleken jelentkezik.Ezek sárgulnak, kifehérednek. Ásványi talajokon ritkán lép fel, mint tőzeges keverékekben vagy tápoldatos termesztésben.

MANGÁN: A mangán, akárcsak a vas, főként két vagy háromértékű kation formájában (Mn2+, Mn3+) de találkozni lehet a Mn4+ alakkal is. A talaj-mikroorganizmusok testében megkötött mangán akkor szabadul fel, amikor azok talajfertőtlenítéskor(gőzölés) elpusztulnak. A pH növekedésekor csökken a felvehetősége. Antagonistái a CA2+, Fe2+ -ionok. HIÁNYÁBAN az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, zöld foltokkal az erek mentén.Hiánya főleg tőzegben és humuszban gazdag talajokon mutatkozik. TÚLZOTT bősége főként a fakérget tartalmazó talajkeverékben gakori.

BÓR: A talajokban mállás útján válik hozzáférhetővé és ki is mosódhat a talajból. A növények borátionokat vesznek fel, amelyek mobilitása a növényben kicsi. A talaj nagy mésztartalma megköti a bórt, és így hiányt idéz elő. HIÁNYA akadályozza a sejtfalak képződését, a cukorszállítást és a megtermékenyülést. Érzékeny növények:Karfiol,Zeller,Répafélék: Cékla, Sárgarépa,Petrezselyem,Takarmányrépa stb. Továbbá: Káposztafélék,Pillangósok és a Cukorgyűjtő növények:Dinnye,Szőlő,Csonthéjas gyümölcsök. A hiánytünet a növekedési pontokon jelentkezik,szívrothadás vagy száradás a következménye. Hiányát fokozza bőséges nitrogénellátás.

MOLIBDÉN: Főként a pillangós növények nitrogénkötésében játszik szerepet.Annál erősebben kötődik a talajrészecskékhez, minél alacsonyabb a pH; hiánya ezért meszezéssel enyhíthető, ellentétben az eddig említett mikroelemekkel. HIÁNYA gátolja a nitrát-redukciót ezért nitrát- feldúsulásához vezet.A zöldségnövények közül elsősorban a karfiol, a bimbóskel, a fejes saláta és a paradicsom szenvedhet molibdénhiányt. Jelentős a káposztafélék molibdénfelvétele!!

RÉZ: Főleg tőzeges és humuszban gazdag talajban hiányozhat.Mobilitása a növényben kicsi.Főként enzimek, fehérjék és a C-vitamin képződéséhez szükséges. HIÁNYA magas pH esetén jelentkezhet a növekedő részek lankadásában,igen ritka. BŐSÉGE tápoldatos termesztésnél lehet, ahol rézedényeket használnak.

CINK: Felvétele Zn2+ formában történik.Enzimek és hormonok aktiválásában játszik szerepet,nélkülözhetetlen. HIÁNYA ritkán lép fel de pl.túzott foszfor adagolással kiváltható, amire a bab, a burgonya és a paradicsom érzékeny.Jellemzője a törpenövés, klorotikus foltokkal.

KOBALT: jelenléte fontos feltétele a nitrogéngyűjtő baktériumoknak.

ALUMÍNIUM: savas pH esetén fölöslegbe kerülve toxikus lehet A nehézfémek- az ólom, a kadmium, a berillium, a nikkel, a tallium és a higany - a növényekre mérgező anyagok, a talajban nem kívánatosak.

Zöldségfajok mikroelemigénye:

A= nagyon igényes B= közepesen igényes C= nem igényes

Nemzeti kincs, hírnév nélkül: A vázsonyi alginit

Hatalmas raktár, műanyag zsákokban ôrlemény, rajtuk a fölirat: alginit. A helyszín Nagyvázsony, ahol egykor a Kinizsi család vára tanúsítja, hogy a Balaton-felvidék nagy nevű ura, Mátyás király hadvezére ezen a birtokon gyakoroltatta Fekete Seregét, a török terjeszkedés megállítóját. A vidék különös szépségű lejtôkkel, dombokkal tagolt.

Ezen a festôi tájon a vázsonyi és pulai határ egyik dombjának földtani alkotóelemeként fedezte föl egy magyar geológus, dr. Solti Gábor az alginit nevű ásványt, a valamikori ôstenger üledékét. Egyelôre csak a Kárpát- medencében és itt is magyar területeken ismert ez az anyag, mellyel a kimerült szántók, szôlô- és gyümölcsültetvények talaját lehetne újítani.

– Visszaadja a termôerejét az elmúlt évek alatt sokszor túlsózott (egyoldalúan csak műtrágyázott) talajoknak – fogalmazza tömören a szakember az ásvány legjellemzôbb tulajdonságát.

– Nem ismerik ezt a kincset a termelôk. Alig valamit tudnak róla, pedig ez olyan érték, amelyet eddig a világon még nem találtak sehol. Szomorú, de mások jobban tudják, mit ér, mint mi itthon.

Linkajánló

Érdemes megnézni a MIAÚ-t, a Magyar Agrár Információ Források Katalógusát. Ebben sok cikk közül kereshetünk igen gyorsan és pontosan fejlett keresőkkel: http://interm.gau.hu/mf/index.html

VÁLASZOK

• A különleges növények alatt datolyaszilvát (diospyros kaki, ha jól tudom) és yerba matét (ilex paraguensis, vagy hasonló) gondoltam. Álatalánosságban olyan, különlegesnek számító, de nálunk megtermő, szép, ugyanakkor fogyaszható dolgot is produkáló növények vonzanak. (Ezért gondoltam a fentiekre, illetve emellett homoktövisre, kivire, áfonyára, de ez utóbbiak szaporítóanyagát árusító faiskolát már találtam.) Ha esetleg a fentiekről van információja, illetve az egyéb ötleteimről véleménye, szívesen fogadnám. Tisztelettel: Salamon Csaba (cs.salamon@econet.hu)

Az Ilex paraguariensis (paraguayensis, paraguensis, mate) a mátécserje vagy matétea, paraguayitea.

15 m magas, a mi magyalunkhoz hasonló örökzöld, fényes, csipkézett levelű növény. Dél-Amerikában a legnépszerűbb, ahol élénkítő, vizelet- és hashajtó, izomlazító, étvágycsökkentő, szellemi teljesítőképességet fokozó teát készítenek belőle. Nálunk szabadban elfagy.

Bővebbet lsd: http://www.pallarols.com.ar/matesi.html http://www.botanical.com/botanical/mgmh/p/partea05.html http://www.darwinsgarden.com/resource/p/partea05.html

A kakiszilváról a fenti részben szóltam.

• Aziránt érdeklődnék, hogy a fű mohásodását, illetve a fehér-here elterjedését mivel tudom megoldani. Leginkább valamilyen szerre gondolnék, köszönettel: Juhász György (juhaszgyorgy@ereservation.hu)

Már többször írtam a gyepben használható szerekről, így a 2000/10-ben, 2000/27-ben is.

• Győrben lakom és nem találok spárga magot a boltokban. Hol lehet venni, illteve a Mo. magtermelőknek van e ilyen terméke? (ppn@netposta.net)

Sajnos nem tudom arrafelé hol lehet venni, de azt tudom, hogy forgalmazzák, mert én is vettem már - igaz jópár éve. Talán a kert listán több szerencsével járna.

• Van egy bonsai facskam, aminel nem tudom, hogy normalis dolog-e az, hogy a levelei lehullanak. Ha akarod, akkor kuldok rola kepet is, de gondoltam igy elso alkalomra talan nem kene, hogy lerohanjalak egy kisebb meretu keppel, de ha kell, akkor kuldok. Elkezd sargulni a levele, es aztan egyszer lehullik. Na mar most is nem tudom, hogy ez normalis-e vagy nem. Vettem is hozza egy konyvecsket, aminek a cime: A szep bonsai gyakorlati tanacsok. Irta Jean-Daniel Nessmann. Na most nezegettem ezt a konyvet, es ebben minden kep ojjan hudeszep zold levelu bonsai fakat mutogat, kivetel amelyek lombhullatoak(lehet, hogy nem azok, de minden levele elsargul, meg vorosodik, ugyanugy, mint a fak osszel), meg kivetel meg egyet, aminek vannak sarga levelei es igy a kepre nezve ugyanojjan levelei vannak, marmint formara, mint az enyemnek. Na igenam, de ezt a fat, ami a kepen van Ulmus parvifolia-nak, magyarul kinai szilfanak nevezik, legalabbis a konyv ezt irja rola. Ellenben, amikor megvettem, akkor volt benne egy kis muanyag, amire a hasznalti utasitas van ranyomtatva, meg a farol egy kep, es az van rairva, hogy Zelkova, marmint a noveny nevenek ez van megadva. Nem tudom, hogy neked mondanak-e ezek a nevek valamit, de nekem sajnos nem. A kerdesem az lenne, hogy teszerinted ez termeszetes lehet, hogy sargulnak es lehullnak a levelei a tel miatt, vagy nem? Meg talan egy hasznos informacio, hogy itt ahol tartom a facskat, szerintem igen kicsi a levego paratartalma, mivel padlofutes van, legalabbis en erre gondolok. Mindenestre a fent emlitett konyvben olvastam, hogy a leveleit sem art spriccelni, na most en ezt meg is teszem, es ennek hatasara most uj hajtasokat hoz. Legalabbis en gondolom igy, mivel a fa aga nedves es ugye emiatt lehet szeritnem. Bar en amit ide leirtam azt mind laikuskent kovetkeztettem ki. Aztan lehet, hogy az egesz elkepzelesem semmit sem er. Szoval tudnal valami tanacsot adni? Ha kell, akkor kuldok kepet is rola. Jaaa meg talan annyi, hogy amikor megvettem a foldjen voltak kis mohacskak, de azok mostanra eltuntek. innen is veszem, hogy azert, mert kicsi a levego paratartalma, mivel a moha a nedves helyeket szereti. Az mondjuk nem johet szoba, hogy nem locsolom rendszeresen, es nincs eleg vize, mert nem ugy szaradnak el a levelei, mint a viz nelkuli novenynek. Illetve meg van egy kicsike kis palmam, ami ha jol tudom Cycas nevre hallgat, de annak semmi baja. El es virul :) hala istennek, legalabb o jol van :) Elore is koszonom a segitsegedet... (fiqsz@fiktiv.szgtikol.kando.hu)

A Zelkova és az Ulmus parvifolia nagyon hasonlítanak. Egyébként az előbbi Japánban az egyik legkedveltebb bonsaianyag, mert könnyen nevelhető, jól metszhető. Lombhullató, tehát télen természetes a lombhullás, ilyenkor hűvös helyen kell tartani, még szabadban is áttelel.

• Ismételten hozzád fordulok segíségért. Hosszas vivódás után úgy döntöttünk hogy élő kerítést szeretnénk. Csak nem tudom miből legyen.Mindenképpen örökzöldet szertnék, de a tujasövényt túl katonásnak tartom. Felvetődött, hogy borostyánnal futtatnánk be a drótkerítést. Azt szeretném megtudni tőled, hogy milyen távolságra kellene ültetni és kb mikorra takarná be a kerítést.(kb 1,6m magas). Más ötletet is szívesen fogadok. Házunk kissé mediterrán jellegű.
  Köszönettel Botos Ági botos@elender.hu

Az enyhébb teleken a fagyal is teljesen örökzöld marad, ez a legolcsóbb és gyorsan nő. Kb. 5 év alatt nőne meg 160 cm-re.

A borostyán is jó, de a szárazságot, főleg ha homokos talajjal és túl erős napsütéssel párosul nem szereti. Egyébként igénytelen, nem kell tőle félni. Jól bírja az árnyékot is. Pár év alatt benövi a kerítést. A tőtávolságra nem nagyon érzékeny, 2 m körülit javaslok, de akár 3 is lehet.