Heti Kertbarát Hírlevél

47. hét - november 22-28.

Az első nagy hó lehullásával sok munkát kénytelenek vagyunk tavaszra halasztani.


Meghívó

1999. november 27-én 8-14 óráig a Kertészeti Egyetemen (Bp. XI. Villányi 35-43.) MAGBÖRZÉT tartanak.

Bemutatják a legkorszerűbb hazai, és külföldi zöldségfajtákat, az új növényvédő szereket és műtrágyákat, a korszerű fóliasátrakat, az öntöző- és fűtőberendezéseket, a kertészeti segédeszközöket, szakkönyveket.

10 órától a nemesítő és forgalmazó cégek előadásokat tartanak fajtaújdonságaikról.
Technológiai, növényvédelmi, fajta és tápanyag-utánpótlási témakörökben konzultációra lesz lehetőség.


Általános

Tegnap miközben a kérdésekre válaszoltam besurrant az ablakomon egy ökörszem.
Mintha csak kérte volna, hogy most Vele is foglalkozzam. Kérésének szívesen teszek eleget.

Tudom a Biblia szerint "Tekintsetek az égi madarakra: mert azok nem vetnek, nem aratnak, sem a csűrbe nem takarnak, mindazonáltal a ti mennyei Atyátok eltartja azokat."

De a Jóisten kicsit más környezetet teremtett szeretett madarainak mint a mostani:

"És azokban a régi időkben, tavaszra kelve, zengett az erdő, a berek, a csalit a kis madarak énekétől, hivogatásától. Mert a természet e kedvesei mindenütt derült asztalra találtak, és megtalálták otthonukat is: a puszta földön, partok szakadékában, a bokrok sűrűjében és a százados fák odvaiban, rejtegetve az akkori ember szeme elől a madárfészek édes titkát, de hogy a fészekre bukkanva, példát vegyen a madárboldogságról is.
És azok a kicsinyek akkoron sokaságukkal nagy munkát végeztek! Dolgoztak, hogy rend legyen a természet életében, különösen, hogy fel ne szaporodhassék a bogárság a rend kárára: maradhasson meg az ember jókarban, állat és növény pedig jó tenényészetben, ne egymás rovására, hanem mindnyája élhessen meg a maga módja szerint. Ami akkoron túlságra fölszaporodott, az megtalálta a maga korlátozóját: a veréb a karvalyt, a varjú a sólymot, a többi a többit.
Ezek az ősi idők azonban örökre leáldoztak. Az ország folyói gátak közé kerültek, a rétség eltűnt, a mocsarak sorra lecsapoltatnak, és ahol ezelőtt száz esztendővel nyilallva röpült, fészkelt, zsibongott a "nagy madártanya", ott ma az eke vasa hasítja a földet, a borona töri a rögöt, s e munka nyomán kél az élet: a szellő érintésétől hullámzik az acélos búza, a lenge rozs, a rezgő hab és sok más termény..."

írja Herman Ottó épp 100 esztendeje, 1899-ben "A madarak hasznáról és káráról" című könyvében.

Szóval etessük a madarakat, mert a hó befedte élelmük nagy részét!

Bemutatok néhány alapvető madáretetőtípust, de nem az a lényeg, hogy ezek mérnöki pontossággal legyenek elkészítve, hanem a rendszeres etetés, mert ha rászoktatjuk egy helyre a madarakat és abbahagyjuk etetésüket, több kárt teszünk mint hasznot.
Ezenkívül igen fontos az etető megfelelő elhelyezése. A macska ne férhessen hozzá könnyen - szúrós rőzsét kötözzünk a fa törzsére-, legyen a közelbe sűrű bokor ahova veszély esetén könnyen elbújhatnak.

Etetőbe a kisebb énekeseknek adhatunk olajos magvakat, mint a napraforgó, tökmag, kendermag, szalonnát, faggyút. A rigók a földről is szívesen felszedik a főtt burgonyát, sárgarépát, almát.


Szőlő, bor

Végezzük el az első fejtést. Ha szükséges, derítsünk vagy szűrjünk. Az újborok állóképességét fokozhatjuk, ha kezelésükre 30-50 g Deritont használunk hektoliterenként.

Ne hagyjunk darabban bort. A maradékot üvegballonba, demizsonokba, üvegekbe fejtsük át. A penészgombák elszaporodása után kénezzük a pincét azbesztkénszelet elégetésével.


Dísznövény

Vigyázzunk a szoba szellőztetésénél, mert a legtöbb növény érzékeny a huzatra, levélsárgulás, -hullás léphet fel.

Jó ha szobahőmérsékletű, állott vízzel öntözünk.

A pozsgás csillagvirág (Scilla violacea) Dél-Afrikából származó, közepes fény- és vízigényű, nálunk talán kevésbé ismert levéldísznövény.

Virágzata jelentéktelen, de levele nagyon szép ezüstösszürke sötétzöld pettyekkel.

Télen kevésbé öntözzük, 10 C is elegendő számára, de 20 C-on is jól fejlődik.

Nagyon könnyen szaporítható tőosztással.


VÁLASZOK

A füvet tavasszal vagy ősszel trágyázhatjuk foszfor és kálium műtrágyákkal.
A foszfor lehet szuperfoszfát, vagy akár csontliszt, a kálium káliumszulfát, de adhatunk kombinált műtrágyát is, csak azok kétszer annyiba kerülnek.
Tavaszi trágyázásnál adjunk hozzá nitrogént is (pétisó, vérliszt, szaruforács).
Ezenkívül nyáron adhatunk még 1-2 alkalommal nirogént. Ez után szép élénkzöld lesz a fű.

Nagyon fontos az egyenletes elosztás, mert a fű kiéghet - ! - ha túl sok nitrogént kap. No és persze az egyenlőtlen növekedés sem túl szép. A mennyiségről eltérőek a vélemények, 2-3 dkg/m2-t nyugodtan kiadhatunk műtrágyaféleségenként. A műtrágyát száraz fűre adjuk, de ha utána nem esik pár napig, öntözzük be!

Szakkönyvek ajánlják ősszel a földkeverék kiszórását gyepre.
Kötött talajra homokos (pl. 4 rész homok, 2 rész vályog, 1 rész tőzeg; vagy tiszta növényi komposzt), homokos talajra pedig kötött vályog alapút (pl. 4 rész vályog, 2 rész tőzeg, 1 rész homok). Ezt a gereblye fokával oszlassuk el a gyepben.
Hatására egyenletesebb lesz a felszín (a kis gödrök eltűnnek amit pl. a vakondokok kitúrtak), sűrűbb lesz a fű, a talaj szerkezetének javulásával nő a gyep szárazságtűrése.
Kötött talajon jó ha előtte gyepszellőztetést végzünk géppel vagy lábra szerelt szeges papuccsal.

Párat találtam. Azért írok róla pár sort, hátha valakinek megtetszik.
Mexikóban élő, nálunk csak bennt áttelelő gumós növény.
Napos helyet, tápdús talajt igényel. Virágzás előtt kéthetente tápoldatozzuk.
A nyári virágzás után csak enyhén öntözzük és télen hagyjuk kiszáradni. Ha kiültettük akkor ássuk ki és 2 hétig meleg helyen szárítsuk ki, majd tároljuk 10 C körüli kamrában.
Tavasszal a fiókgumókból továbbnevelhető, de azokat még vagy egy-két évig nevelni kell, hogy elérjék a hatalmas virágzóképes méretet. Ha azt akarjuk, hogy a következő évben is legyen virágzó tubarózsánk, tavasszal vennünk kell nagy gumókat, vagy folyamatosan kell nevelnünk a fiókhagymákat.

A leánder a mediterrán igen elterjedt örökzöld növénye.
Nem túl igényes, ezért is ültetik ott parkokba is.
Helyesen tette, hogy nyáron kinnt nyaraltatta. Ilyenkor meghálálja a tápoldatozást.
A bokrosodás elősegítése érdekében a fiatal növények hajtáscsúcsait vissza lehet csípni.
Télen 10 C körül csak igen enyhén öntözve tartsa.
Nyár végén félfás dugvánnyal könnyen szaporítható.

Hú, ez aztán a nehéz kérdés. Már csak azért is, mert nálunk minden évben tövig visszafagy a fügefa, csak kevés helyen terem is az országban. De ott évente két-háromszor is. Az őszi virágzásból származó apró termések áttelelnek és a következő évben, július-augusztusban érnek. De tavasszal is virágzik és ezekből a virágokból augusztus-szeptemberben érik. Hosszú, meleg őszön októberben is terem. A nálunk élő típusok Olaszországban háromszor is teremnek.

Az áttelelő gyümölcsök a téli hideg hatására tavasszal általában lehullanak.
Nem tudom az angyalok városában miért hull le. Én élettani okra gyanakszom, amilyen az imént említett megfázás is. Persze lehetnek károsítói is. Egészen más betegségei, kártevői lehetnek Amerikában a növényeknek mint nálunk.

No, ez már valami! A gyökerén a fehér gomba. Mint mindennek ennek is meglett az oka.

Fáink pusztulását sokféle gomba okozhatja.
Az Ön esetében valószínűleg a "fehérpelyhes gyökérpenész" néven ismert, - újabb nevén rozelliniás gyökérbetegségről van szó.
Nagyon veszélyes, mert 8-10 évig életben marad a talajban a gyökérmaradványokon, ezért azokat gondosan ki kell ásni és elégetni. De ha biztos eredményt akar ennyi ideig ne ültessen a pár méteres körzetbe fát. Ha ültet, semmiképp ne meggyet, mert nem biztos, hogy a fenti, sok gazdájú gombáról van szó, lehet, hogy más fajokat nem támad meg.

Sokféle rothadás létezik.

1. Rothad ha megfagyás után kiendeg.

2. Rothad ha nedvesen szedjük fel, vagy megmossuk és nedvesen táruljuk be akár zacskóba téve be a hűtőbe, akár a prizmába.

3. Fertőzött talaj, ha ugyanott sok évig a kórokozó gazdanövényeit termesztették.

4. Fertőzözött vetőmag.

Mindezeket egy baktérium vagy legalább 6 féle gomba okozza.
Baktérium esetén kezdetben inkább a vastagabb feji részen jeletkezik és igen büdös, nyálkás, nyúlós. Gombák esetén fajtól függően eltérnek a tünetek, de a védekezés mindenütt nagyjából azonos: nedvesen ne szedjük fel, mosva ne rakjuk prizmába, a tárolót védjük a teljesen levegőtlen körülményektől (szellőzőrács).
Van olyan gomba ahol vetésforgóval tudunk csak védekezni, mert benne van a talajban vagy a tároló ládáiban, van amelyik magról is terjed.

Az Ön esetében a gyors terjedés miatt valószínűleg baktériumról van szó. Azonnal szárítsa meg teljesen az ép répákat, a betegeket és miden velük érintkező ládát, földet, stb. távolítson el és ha ez megtörtént csak akkor tárolja be újra. És mivel a baktérium 10 C alatt nem fertőz, hagyja a tárolót gyorsan lehűlni. De azért ne fagyassza meg a répát.

Lehet, hogy mindkettő. Mert a legtöbbször együtt fordulnak elő.
Először a nyugalmi időben megtelepedő Pseudomonas baktérium produkálja a leírt tüneteket, majd megtelepszik a sebben a Cytospora gomba mint másodlagos sebparazita. Ezután már könnyen elpusztul a fa.

Az egyetlen védekezés a megelőzés.
A sebzések elkerülése a teljes évben, ha pedig metszeni kell, azt a rügyfakadás és virágzás közti időben tegyük. Utána sebzárást végezzünk a nagyobb sebeken, pl. Fixpollal, Vulneronnal.
Ha muszáj máskor metszeni, akkor utána permetezzünk rézzel.
Fiatal korban a kisebb zöldmetszéseket el lehet nyáron is végezni.

Persze most már csak valamelyest késleltetni tudja a fa pusztulását. Így még évekig elélhet, bár sajnos épp a törzsén van a seb, ha ágon lenne azt eltávalítva még megmenthetnénk a fát. Javaslom, hogy amennyire lehet az ép részekig tisztítsa ki a sebet és lemosásszerűen permetezze a törzset bordói lével most is és tavasszal is!

Őszibarackot jobb tavasszal ültetni.
Nagyon sok fajtája van. 3 fajta leírása megtalálható a http://www.georgikon.pate.hu/szlgym.htm címen. Én még ajánlok néhányat.

A Springtime június végén érik és igen ízletes, fehér húsú. De csak akkor telepítse ha nem túl fagyveszélyes a terület, mert a tavaszi fagyokra érzékeny.

A Sunbeam (Napsugárnak is hívják) július végi, magvaváló sárgahúsú. A környezettel szemben igen ellenálló. Jellegzetes ízű. Kicsit apró.

A Mariska július második felében érő, fehérhúsú, igen jóízű és bőtermő, ellenálló.

Az Early Redhaven Július 10 körül érik. Nagy gyümölcsű, sárga húsú, finom ízű.