HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

40. hét - október 4-10.

Az időjőrás előrejelzések hideget jósolnak. Figyeljünk oda erre.

Zöldséges

Továbbra is vethetünk még spenótot, petrezselymet.

A melegigényes zöldségeket fagyok előtt takarjuk fóliával.

A petrezselyem felszedésénél gondolva a téli zöld levél szükségletünkre néhány gyökeret ültessünk egy nagyobb cserépbe és a fagyok előtt vigyük be világos, hűvös helyre.

Dísznövény

Már csak néhány hétig nyírjuk a füvet. A hideg idő beköszöntével terítsünk szét vékonyan érett szervestrágyát, komposztot. Ezt az évelőágyakba, cserjék közt is tegyük meg.

Fagyos éjszakákon takarjuk a krizantémot, ha november elejéig szeretnénk virágoztatni.

Ha nagy méretű fákat ültetünk át, előtte ássunk köré mélyen árkot és pár hétig árasszuk el vízzel, hogy a gyökere jól szívja meg. Nincs az a fa amit ne lehetne átültetni ha gondosan, türelmesen kiássuk és hozzá tudunk férni daruval, teherautóval. Kiemeléskor a törzsét pl. zsákkal tekerjük körbe, hogy ne sérüljön. A gyökereket pedig minél nagyobb földlabdával tekerjük körbe fóliával, szövettel, hogy szét ne essen és ki ne száradjon a földlabda.

Ha új ágyásokat vagy cserje- facsoportokat létesítünk érdemes lehet az ágyások köré kb. 10 cm-es műanyag fóliacsíkot ásni a földbe olyan magasan, hogy a fűnyírót ne zavarja, de a tarackoló füvek ne nőhessenek be az ágyásba. Ezzel legalább évi két kapálást megspórolunk. Ez készen is kapható, de magunk is elkészíthetjük maradék fóliából.

A fűvetésnél ha van elegendő magunk a szakirodalommal ellentétben nyugodtan adhatunk 7 dkg-ot is egy négyzetméterre, így hamarabb kapunk szép füvet. Lassan azért fejezzük be, mert a hideg idő beköszöntével már nem tud jól megerősödni az állomány.

Kertünk tervezésénél érdemes a szélvédelmet is figyelembe venni. Erről egy cikk a K. és Sz. 95/11. sz-ból.

Nyáron hűt, télen fűt

Sajnos eléggé hosszú ideig ahhoz szoktunk, hogy az energia szinte ingyen jön, vagy legalábbis kevés pénzbe kerül. Éppen ezért nehéz beletörődni a gondolatba, hogy a meleg szoba ugyancsak megterheli a családi költségvetést. Egyetlen foknyi hőmérséklet-emeléshez 6%-kal több fűtés szükséges, érdemes tehát a külső-belső szigetelésre az eddiginél sokkal több gondot fordítani.
Ami a kertes házakat illeti, a növények célszerű elrendezésével igen sokat segíthetünk magunkon: Tévedés volna azt hinni, hogy a kizárólag nyurga, lombhullató fákból álló védősor a legtökéletesebb megoldás. A lombtalan, csupasz ágak között ugyanis éppen akkor süvít át zavartalanul a tél fagyos lehelete, amikor leginkább védelmet keresünk ellene.
Az ábrákon jelzett telepítési mód segítségével a szél erejének csaknem 80 százalékát elterelhetjük, éppen olyankor, amikor leginkább foga van a szélnek. Az okszerűen megválasztott nyílásokon kitódulhat az összetorlódó levegő; s elkerüli házunk táját. Arra is ügyelni kell, hogy a nyári hűsítő légáramlatok elől ne zárjuk el az utat. Szerencsére azok rendszerint nem a zordon fuvallatok irányából érkeznek, s erre a telepítéskor eleve gondolni kell.

Aki türelmetlen (és ki ne volna türelmetlen, ha fázik), az nehezen várja ki a lassan fölcseperedő szélfogók beállását. Addig is enyhít a helyzeten a falakra fürgén felfutó vadszőlő, netán az olcsó időszaki kerítés, amire csak addig szorul rá a gazda, arcig a védősávok ki nem alakulnak.
Jól tudom, sokan megmosolyognak a következő javaslatért, amit sokkalta gazdagabb országokban csöppet sem tartanak nevetségesnek. Nálunk a legtöbb vidéki településen is szinte száműzték az égethető hulladékok hasznosítását. Emiatt a kertekből származó nyesedék, venyige, sőt a kiöregedett törzsek faanyaga ebek harmincadjára kerül még jó, ha akad valaki, aki elszállítja a szeméttelepre. Szó se róla: villannyal, gázzal, olajjal kényelmesebb a fűtés. Azt hiszem azonban, hogy ezt a fajta kényelmet leginkább azok engedhetik meg magunknak, akik a díjak összegét a mellényzsebükből rántják elő.
A hozzánk képest zsugorinak (?) nevezhető amerikaiak az ország mérsékelt vagy hidegebb tájain szinte kivétel nélkül megtűrték a fafűtésű kályhát vagy kandallót. Nem csupán a hangulat, hanem a jól felfogott takarékosság érdekéhén. Sőt újabban átvettek a svédektől egy különleges kályhatípust, az úgynevezett kachelovent. Ez az egyszerű, téglábó1 és szigetelőből készült berendezési tárgy nagyjából úgy műkődik, mint az elektromos hőtároló - csak éppen olcsóbban. Kétségtelen, hogy könnyebb tanácsot adni, mint megfogadni. Mégis úgy gondolom, nem ártana egyet s mást módosítanunk szokásainkon, alkalmazkodva a szerényebb lehetőségekhez, még akkor is, ha némi fáradsággal jár.

Sárközy Péter

A balkonláda bemutatóról most csak két képet teszek közzé, részletesebben majd tavasszal.

VÁLASZOK

A szürke madársóska (Oxalis corniculata) igen elterjedt főleg laza talajon. Sajnos nem tudok jobb módszert a mély kapálásnál, mivel gyomirtószer a sok növény miatt nem jöhet szóba. Mivel a madársóska tényleg mélyen gyökerezik, sekély sarabolás után újra kinő. És még valami. Vigyázni kell, hogy ne érleljen magot, mert így még gyorsabban elterjed!

Szerintem a legtöbb lerakatban van a mi klímánkat igazán jól tűrő egyetlen faj az atlaszcédrus (Cedrus atlantica) ill. a szürke változata a 'Glauca'. De ezeket is érdemes inkább védett, meleg fekvésbe tenni. Ára a nagyság alapján 180-tól akár 15000-20000-Ft-ig is terjedhet.

A hajtatás és főleg az azt megelőző hőkezelés nagyon szigorú időtartamok és hőmérsékletek (1-1,5 C pontosság) betartását igényli. Ma már ezt erre a célra épített speciális szárító és hűtőberendezésekben végzik. Hazánkban igazán nem is tudják a pontos technológiát, mivel Hollandiából veszik a termesztők a már hőkezelt, hajtatható hagymákat. Megérkezés után azonnal hajtatják.
Ha saját magunk próbálkozunk vele akkor mindenképpen nagy méretű, egészséges hagymákat szerezzünk. Nem akarok senkit a bonyolult hőmérsékleti értékekkel untatni amit úgysem tudunk betartani - és minden könyvben máskép szerepel - , csak a hideghatás betartása nagyon fontos. Hajtatáshoz szeptember végétől novemberig kell cserépbe ültetni a jácintot, tulipánt, krókuszt és más apró hagymásokat. Jó vízelvezetésű, levegős talajba ültessünk. A nagyobb hagymájúakat úgy ültessük, hogy kb. 1/3 része kiálljon a cserépből. Ültethetünk többet is és vegyesen is pl. a nárciszt és tulipánt vagy a jácintot és a krókuszt. Enyhén nyirkos, hűvös (legjobb 8-10 C) helyen tartsuk kb. 2 hónapig. Ez lehet pl. pince vagy vermelő.
Amikor a virágrügy kitapintható vigyük szobába, de ne hirtelen, hanem néhány nap alatt fokozatosan érjük el a szobahőmérsékletet.

Ezután kb. 1 hónap alatt kivirágoznak.
Virágzás után hagyjuk visszahúzódni, hogy ne pusztuljanak el a hagymák, de ne hajtassuk újra a következő évben. A nárciszt helyben is lehet hagyni ha istállótrágyát teszünk az elég nagy méretű cserép aljára és jövőre újra hajtathatjuk.

A rózsáról írtam már néhány sort a hét növényei közt, a mini rózsáról pedig néhány hete. Kérdezz konkrétat, mert nem akarok üres általánosságokat írni. Maga a teljes termesztési technológia meg hát nagyon hosszú lenne. De gondolom nem is eladásra szeretnél termeszteni...

A borostyánt nyár végi félfás dugványról szokták szaporítani, erről írtam is a hírlevélben. Persze lehet tavaszi magvetéssel is. Egyszerűen kitisztítás után el kell vetni akár cserépbe, akár ládába vagy szabadföldbe is ha nedvesen tudod tartani. Különösebb csínjáról-bínjáról nem tudok.