A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek. Szeretném a jövőben a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi Társaság növényvédelmi tanácsaival is bővíteni a szolgáltatást, melyet Csanki Sándor közvetítésével adok át az olvasóknak és melyet ezúton is köszönök.
A munkák leírására csak felsorolásszerűen térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.
NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS (Kertészet és Sz. 99/23)
Júniusban veszélyeztetnek
A tavalyi csapadékos
év számottevő fitoftóra (Plytophthora infestans) megbetegedést okozott,
elsősorban a késői betakarítású burgonyatáblákon. 1999-ben a lombzáródás után,
kedvező feltételek hatására (mérsékelten meleg, csapadékos, páradús idő) gyorsan
felszaporodhat a kórokozó, főként a tavaly erősen fertőződött termőhelyeken.
A
tenyészidő alatti járványgörbe gyakran kétcsúcsú. A július elején, közepén várható
első csúcs a fontosabb a gumófejlődés szempontjából. Az általában szeptemberben
tetőző második csúcs pedig a kifejlett gumók fertőzése miatt lehet jelentős.
Az
első tünetek megjelenésére június elején-közepén, a korai burgonyafajták virágzásakor
kell számítanunk. A kórokozó akkor terjed, ha a sorok záródása után 48 órán keresztül
75%-nál nagyobb a relatív páratartalom és a hőmérséklet nem csökken 10 °C alá.
Ha ezután legalább 3 órán keresztül nedvességgel borított a lombozat, kialakul
a fertőzés. A betegség járványszerű terjedése július-augusztusban következhet
be, ha a havi csapadékösszeg 120 mm, az átlaghőmérséklet pedig 20 °C körül alakul.
Az időjárás nyomon követésével rövid előrejelzést készíthetünk, így meghatározhatjuk
a szükséges védekezések helyes időpontját.
Az őszi és téli időjárás nem volt túlságosan kedvező az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára, ennek ellenére április közepére közepes elsődleges hajtásfertőzöttség alakult ki az almaültetvények 21 %-án, s járvány lépett fel a termőterületek 7%-án. Május első hetében a másodlagos tünetek is megjelentek. Később a megbetegedés tovább erősödött, elsősorban a fogékony fajtákon (Jonathan fajtakör) és a szakszerűtlenül metszett ültetvényekben. Házikertekben teljes lombfertőzöttség is előfordult. Szárazabb júniusi időjárás esetén az almafalisztharmat-fertőzöttség erősödése várható.
A csapadékos tavaszi időjárás miatt a szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) elsődleges tüneteinek megjelenését már korán, május második felében észlelték a Soproni borvidéken és Pest megyében. Az ország többi részén június első felében várható a betegség megjelenése a leveleken. Ha júniusban tartósan párás, csapadékos lesz az idő, az állandó fertőzési veszély miatt robbanásszerűen elterjed a kórokozó. Ebben az esetben 7-8 naponként rendszeresen végzett permetezésekkel megakadályozható a kártétel. Szárazabb időszak beköszöntekor a lappangási idő számítására támaszkodva, biztonságosan védekezhetünk.
A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) a tavalyi év után 1999-ben is nagyobb egyedszámban rajzik, ezért fokozottabb lárvakártétellel kell számolnunk. Az első nemzedék tömeges lárvakelése június elején várható. A szerves foszforsav-észter hatóanyagú készítményekkel történő védekezést erre az időpontra kell időzíteni, mert a fiatal lárvák ebben a fejlődési állapotban a legérzékenyebbek.
A májusi csapadékos időjárás és a hónap végi felmelegedés kedvezett a levéltetvek számára. A borsóállományokban a legfontosabb kártevő a borsólevéltetű (Acyrtosiphon pisum). Szívogatása következtében tavasszal, nyár elején a hajtások vége elsárgul. a növények hervadnak, lankadnak. virágtorzulás és terméscsökkenés lép fel. Az idén a levéltetvek betelepedése már április végétől elkezdődött, a fertőzöttség bimbós állapotban az ország borsótermesztő területeinek 16 %-án gyenge (10% alatti a fertőzött hajtások aránya, 1%-án közepes (10-20% közötti) volt, 1%-án a gradáció alakult ki (20-30%). A májusban kifejlődött ősanyák utódnemzedékének tömegszaporodása június végére alakul ki, a júliusi forró időjárás miatt a hó végére összeomlik. Ellenük rövid hatástartamú rovarölő szerekkel, és pirimikarb hatóanyagú készítmények alkalmazásával léphetünk tel.
Az almán károsító levéltetvek közül a közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) felszaporodása számottevő. Szívogatása következtében a levéllemez fodrosan összesodródik és pirosra színeződik, a levél később lehullhat. Az évente ismétlődő fertőzés hajtáselhalást és termőképesség-csökkenést okozhat.
A csonthéjasokat a fekete meggy és cseresznye levéltetű (Myzus cerasi pruniavium). valamint a hamvas és sárga szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni, Brachycaudus helichrysi) károsítja. Betelepedésük országszerte megtörtént, párás, meleg időjárás esetén felszaporodásuk várhatú.
A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) egyedeinek betelepedése a burgonyatáblákra április végén, május elején kezdődött meg. A tömeges lárvakelés június elején várható, ekkor a leghatásosabb a védekezés a fiatal lárvák ellen. Az új nemzedék fiatal bogarai ellen június végén, július elején kerülhet sor a második védekezésre. Az időjárástál függően szükség lehet egy újabb védekezésre is, július közepén, a második nemzedék lárvái ellen. A kártevőknél gyorsan kialakuló ellenálló képesség miatt különösen fontos, hogy a különböző hatóanyagú növényvédő szereket (acetamiprid, teflubenzuron, fipronil, abamektin, lufenurron) váltakozva használjuk.
Pákozdi
Anita, Pálfi Katalin
Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
Múlt
héten az időjárás az évszaknak megfelelően meleg volt (10-15 °C. minimum, 25-30
°C maximum}.
Pénteken szinte menetrendszerűen érkezett a viharos zápor, helyenként
jég kíséretében (40-60 mm}. Ezek a meteorológiai viszonyok ismét kedveztek a gombás
és baktériumos betegségek újabb fertőzési hullámának, illetve a rovarkártevők
szaporodásnak. Külön említést érdemel a szőlőperonoszpóra és a burgonyavész tüneteinek
megjelenése, a levéltetvek további terjedése (pl. paprika, káposztafélék), az
amerikai fehér szövőlepke és a szőlőmoly lárvakelése, vagy a burgonyabogár erős
kártétele.
A gyümölcs, szőlő és zöldség területek védelménél tehát csak jól
kiválasztott növényvédőszer kombinációktól várhatunk eredményt, most ezekből mutatunk
be néhány példa összeállítást.
Almánál: TRIFMINE 30 WP vagy SUMI-8 12,5 WP
+
TIURAM GRANUFLOW vagy DITHANE M-45
+ MOSPILAN 20 SP
Körténél: DITHANE M-45
vagy TIURAM GRANUFLOW
+ MOSPILAN 20 SP+NUDERELLE-D EC+BIOSECT
Csonthéjasoknál:
CH.-FUNDAZOL 50 WP vagy TOPSIN-M 75 WP
+ ORTHOCID 50 WP vagy TIURAM GRANUFLOW
+
DECIS 2,5 EC vagy SUMI-ALFA 5 EC
SZŐLŐ esetében: ACROBAT MZ vagy CURZATE R
+
SUMILEX 50 WP
+ PADAN 50 SP vagy BANCOL 50 WP
Paprika, paradicsom, uborka
stb.: KASUMIN 2L+CHAMPION 50 WP vagy CUPROXAT FW+PIRIMOR vagy DECIS 2,5 EC, SUMI-ALFA
5 EC BI-58 EC egyike
Burgonya: CURZATE R vagy RIDOMIL GOLD váltogatva CLORTOSIP
L ill. BRAVO 500 egyikével
+ MOSPILAN 20 SP (levéltetvek ellen is) vagy BANCOL
50 WP, PADAN 50 SP, REGENT 80 WG egyike.
1999. 06.08.
Mile
Lajos - Mándoki András
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely
Szedjük a borsót minél sűrűbben, mert hamar elöregszik. Az előrejelzésben említett borsó-levéltetű házikertben általában nem szokott gondott okozni.
Ha tudunk öntözni csak akkor javaslom, hogy próbálkozzunk meg a megüresedő területeken újabb vetésre:
Másodnövények (Kertészet és sz. 99/23)
A
rövid tenyészidejű tavaszi zöldségek letermése után nem érdemes üresen hagyni
a területet. A zöldborsó, a fejes saláta, a hónapos retek, a korai karalábé, a
korai burgonya után például már május-júniusban felszabadul a terület. Számos
olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok előtt szedhető.
Ezeknek fontos a szerepük étrendünkben. mert így nyáron és ősszel nagyobb választékból
több friss zöldség kerülhet az asztalunkra. Az üresen maradt területet is ápolnunk
kell, hiszen nem hagyhatjuk elgyomosodni.
Másodnövények a következők lehetnek:
Fejes
káposzta - közepes tenyészidejű fajták június végéig, rövid tenyészidejű fajták
július közepéig ültethetők.
Kelkáposzta - hosszú tenyészidejű, kései fajták
július elejéig, rövid tenyészidejű fajták július végéig ültethetők.
Brokkoli
- június végéig ültethető.
Karfiol - hosszú tenyészidejű fajták június végéig,
közepes tenyészidejű fajták július elejéig, rövid tenyészidejű fajták július közepéig
ültethetők.
Karalábé - hosszú tenyészidejű fajták július közepéig, rövid tenyészidejű
fajták augusztus közepéig ültethetők.
Kínai kel - augusztus elején vethető.
Zöldbab-július
elejéig vethető. Cékla - tárolásra a hosszú tenyészidejű fajtákat július közepén
kell vetni, a rövid tenyészidejű fajták augusztus elejéig vethetők.
Fejes saláta
(őszi) - augusztus közepén ültethető.
Endíviasaláta (őszit - július végén ültethető.
Fejes
saláta-július végér érdemes vetni.
Mezei saláta - augusztus végén vethető.
Rotek
- őszi és téli retek augusztus közepén, őszi hónapos retek szeptember elején vethető.
Spenót
(őszi) - július végén vethető.
Nyár végi és őszi ültetésű növények palántanevelésére
is alkalmas lehet a szabad terület.
Ha áttelelő (áttelelő spenót, fejes saláta,
kelkáposzta, fokhagyma. petrezselyem, zöldborsó, stb.). vagy évelő (sóska, rebarbara.
spárga) növényeket tervezünk ősszel a területre, figyelembe kell vennünk helyigényüket.
Ezek előtt sokszor már nincsen ídő másodnövényt termeszteni.
Slezák Katalin
Ha figyelmesen nézelődünk az éredő cseresznyén, meggyen biztosan találkozhatunk a cseresznyeléggyel amint épp a tojását szeretné lerakni.
Sajnos most már az érett cseresznyében is egyre több a kifejlődött a "kukac", vagyis a nyű.
(Bővebbet a cseresznyelégyről lsd. a régebbi heteknél)
Az előrejelzésben is említett tarka szőlőmoly a virágok és bogyók megrágásával okozhat kárt. Jó ellene a Bancol, Karate, Nomolt.
A meleg, csapadékos időben védekezzünk a szürkerothadás ellen is, - mely a virágzat elbarnulását, a bogyók elrothadását okozza - pl. Mikallal vagy Ridomillel.
A peronoszpórának is igen kedvez a jelenlegi időjárás! (bővebbet lsd. korábban)
Az orgonáról lemetszhetjük az elnyílt virágokat, így jövőre bővebb lesz a virágzás.
A levéltetvek elsősorban a jól tartott, öntözött, műtrágyázott növényeinket kedvelik. Én mogyorón, jezsámenen, mályvacserjén és pompás gyöngyvesszőn (Spiraea bumalda) láttam.
Biokerteszek ajanljak a kovetkezoket:
A 3-3 %-os kaliszappan + denaturalt
szesz hatasnovelokent 1 evokanal konyhaso + 1 evok. mesztej oldatot meg lehet
probalni.
Allitolag csokken a leveltetufertozes, ha a novenyek koze budosket,
koromviragot, makot, sarkantyukat vagy haromszinu szulakot helyezunk. Foleg azert,
mert ezek vonzzak a termeszetes ellensegeket, pl. a budoske vonzza a lebegolegyeket,
fatyolkakat es katicakat.
Higitatlan erjesztett csalanle, pafranyle, urom-
vagy zsurlotea, 8 dkg fokhagyma/1l vizbe 2-3 napig es utana permetezes vele, fozott
paradicsomnoveny leve is ajanlott.
Ne varjunk ezektol abszolut hatast, jo
ha csokken valamelyest a leveltetvek szama.
Jo hatasu a valodi pyrethrum noveny
kivonata ami Magyarorszagon nem hiszem, hogy kaphato (Ausztriaban vettem). Hazi
recept szerint a Chrysanthemum (=Pyrethrum) cinerariifolium teljes viragzatabol
keszitjuk: teljes nyilasban leszedjuk, 50 fokon megszaritjuk, porra oroljuk, 1
kg port keves vizben peppe keverunk es 10 l esovizben 3-4 oraig aztatjuk. Ezt
permetezes elott 90 l-re higitjuk es 1 kg kaliszappant teszunk bele.
Bio modszernek
szamit a nikotinos kezeles is, ami ugyan teljesen tiltott, mert boron keresztul
is felszivodik es halalos mergezest is okozhat, de nagyon hatasos: 20 dkg dohanyt
10 l vizben 2 oraig fozunk lassu tuzon, 12 oraig allni hagyjuk, majd leszurjuk
es 10 dkg kaliszappant adunk hozza.
Egy kicsit eltavolodva a bio modszerektol a Pirimort tudom ajanlani, mely meg a katicabogarakat sem öli meg.
A körtelevelbolhák könnyen válnak rezisztensekké többféle szerrel szemben. Nem tudok mást ajánlani csak azt, hogy ennek megelőzésére minél többféle szerrel váltogatva kell permetezni. És ez igaz minden kártevőre és gyomnövényre is. Próbáld meg ezek közül azzal amivel még nem: Dimilin, Decis, Pyrinex, Suprathion. A szerekhez kb.0,5 % Agrolt lehet adni, hogy a lárvák mézharmatcseppjeit feloldjuk.
Ennyiből nem tudom azonosítani a kártevőt, de talán hatásos ellene a Zolone vagy a Danitol.
Én erre egyszerűen azt tudom válaszolni, hogy még nem hallottam erről. Miért ne
lehetne? Azokat kéne megkérdezni akiktől hallottad, mert lehet, hogy van benne
valami igazság, megfigyelés.
Más növényeket azért nem szabad virágzáskor a
legtöbb rovarölőszerrel permetezni, mert a méhek is rovarok. Volt is már ebből
sok per. De a legtöbb szőlő önbeporzó.
A törpe növéső fenyőféléket lehet tavaszi bujtással, vagyis a földre hajló ágakat
letakarjuk egy kis földdel. Őszre megjelenik a gyökér, de még egy évet jobb ha
úgy hagyjuk. Pl. kúszó borókák, törpe hamisciprusok, törpefenyő (Pinus mugo) elterülő
formája.
Ezeknél is, de a többinél csak félfás dugványozással tarthatjuk meg
a fajtaazonosságot. Ezt július vége-augusztus elejétől a tél végéig végezhetjük.
A nagyüzemi módszer a következő (ebből saját körülményeinknek megfelelően ki lehet
okoskodni a mi módszerünket) Magvetéssel az alapfajokat szaporíthatjuk, tehát
pl. nem a kékes hamisciprust, vagy sárgás színváltozatokat.
A fenyőmagokról
tépjük le a szárnyakat, majd tavasszal vessük el. Legjobb a tőzeg és fenyőtűkeverékből
álló talajba a magvak takarása nélkül, fóliatakarással és szórófejes öntözéssel,
hogy a magvak ki ne száradjanak. Palántadőlés ellen használjunk pl. Orthocidot.
2 éves korban iskolázzuk tovább 20 cm-ekre.
A fajtákat csak dugványozással
szaporíthatjuk, de a legtöbb fenyő nehezen gyökeresedik (a kínai mammutfenyő könnyen).
Régen augusztusban végezték hidegágyba pl. folyami sóderbe víztartó anyaggal keverve,
(rostos tőzeg), vagy perlit, esetleg nagy szemcséjű folyami homok + tőzeg (a tiszta
perlittől törékenyek lesznek a gyökerek).
Télen fagymentesen tartották, de
fényt biztosítva és vigyázva, hogy ne száradjon ki. 2 évig helybenhagyták majd
tavasszal ültették ki.
Most jan. köz.-márc. elején üvegházban
végzik a téli munkaerőhasznosítás miatt. A sóder és perlit keverékbe
talajfűtés
kerül, hogy biztosítsák a levegőnél magasabb 16-20 C fok talajhőmérsékletet, fölé
pedig fóliaalagutat és szórófejeket helyeznek.
Leggyakrabban egyéves szakított
dugványokat tépnek, majd a szakított részt kicsit visszametszik úgy, hogy egy
kis kétéves rész maradjon segítve a gyökeresedést.
Nehezebben gyökeresedőknél
(pl. nyugati tuja=Thuja occidentalis, Thuja plicata) kalapácsos dugványt vágnak,
ahol egy kb. 1 cm-es kétéves rész is marad. Fontos, hogy a dugvány alsó részén
ne maradjanak tűlevelek.
Gyökereztető hormont mindenképp alkalmazzunk a használati utasítás szerint. Van por és folyadék is. (nagyüzemben 0,4-0,8/-1/ % IVS, NES).
Bizonyos fajtákat csak oltással szaporíthatunk,
pl. Chamaecyparis lawsoniana Triump van Boskoop, de sok díszfenyőt is így szaporítanak.
Itt a jól begyökeresedett alanyt ősszel letakarják lombbal, télen üvegházba viszik
8-10 C-ra. A nedvkeringés megindulásakor oltanak. A nemes részt az oltás napján
esetleg előző
nap vágják le. Leggyakoribb az oldallapozás, amit kötözőfóliával
kötnek le. Előtte beöntözik az alanyt, majd földbe süllyesztve 16-18(-20) C fokon
tartják vigyázva, hogy víz ne jusson a sebekbe.
Kezdetben megdöntve tartják
(az oldalékezés miatt), majd ha kihajt függőlegesen. Oltás után a csúcsi rész
1/3-át levághatjuk, majd később a további 1/3-át.
A Kertészet és Sz. 33.sz.-ból egy cikkel válaszolok.
"Rézvegyületek a kertészetben
A réz baktérium- és gombaölő, spóracsírázást
gátló hatását már a múlt században ismerték. A növényvédelemben a rezet még ma
is több,kémiailag különböző vegyület alkotóelemeként használják. A
legkorábban
a szulfát alakú rezet alkalmazták, később a rézoxiklorid,rézhidroxid és a rézoxikinolát
hatóanyag-tartalmú készítményekváltak ismertté. Napjainkban a tűzelhalás (okozója
az Erwinia amylovora baktérium) hazai fellépése és az általa okozott súlyos kár
miatt újra felértékelődik a réz szerepe.
A hatékony rézionok azonban a zöld
növényi részekre is mérgezőek, emiatt permetezésre csak úgynevezett közömbösített
formában alkalmazhatók. A közömbösítés mésszel történik.
A kereskedelemben
kapható Rézgálicból és Scarmagnan rézgálicból mész hozzáadásával magunk készíthetünk
Bordói levet, míg a Bordóipor és a Bordóilé alapanvag csomagjai a réz és mész
alkotóelemeket is tartalmazzák. A rézoxiklorid tartalmú vegyületekhez pedig nem
szükséges meszet adni, azok önmagukban használhatók permetezésre.
Az egyes
növényfajok rézérzékenysége nagyon eltérő, a gyümölcsfélék közül például az őszibarack
a legérzékenyebb. Ezért őszibarackban, s általában a csonthéjas gyümölcsösökben
a rézvegyületeket csak nyugalmi állapotban, ősszel, lombhullás után és tavasszal,
fakadás előtt, legkésőbb virágzásban szabad használni. Az almatermésű gyümölcsösökben
általában tavasszal a pirosbimbós állapotig, valamint nyáron a gyümölcsök viaszosodása
után permetezhetünk rézvegyületekkel. A szőlő és a zöldségnövények nem rézérzékenyek,
ezekben a kultúrákban a tenyészidőben bármikor alkalmazhatjuk a rézvegyületeket,
az előírt töménységben.
A rézvegyületek hatása nagyon széles, fogalmazhatunk
úgy is, hogy a lisztharmaton kívüli gombabetegségek és a baktériumok ellen egyaránt
hatékonyak. A gombák közül a peronoszpórafélék pl. szőlőperonoszpóra, burgonyavész,
paradicsomvész, káposzta-, uborka-, hagymaperonoszpóra), szőlőorbánc, almafa-
varasodás, körtevarasodás, monília, őszibarack tafrinás levélfodrosodása, szilvalevél
vörösfoltosság, levéllikasztó gombák, gnomónia, alternária, didimella ellen nélkülözhetetlenek
a növényvédelemben.
A rézvegyületek általában a gyakorlatilag nem mérgező,
vagy a gyenge méreg kategóriába tartoznak. Permetlékészítés, permetezés közben
a szembe, bőrre kerülve azonban heveny mérgezés alakulhat ki, fájdalom, gyulladás,
ödéma formájában. Belégzés után orrfolyás, köhögés, enyhe láz, meghűléshez hasonló
tünetek jelentkeznek. Lenyelés után 5-20 perc múlva fémes íz, émelygés, hányinger,
hányás, hasmenés, szomjúság, fejfájás alakulhat ki, súlyosbodva romlik a vérkeringés,
a légzés, öntudatlanság léphet fel. Elsőssegélynyújtáskor a szembe, bőrre került
szert bő vízzel mossuk, öblítsük le. Lenyeléskor zsírokat, olajokat adni tilos!
Azonnal forduljunk orvoshoz!
A rézvegyületeket permetező, csávázó és fasebkezelő
növényvédő szerek hatóanyagaiként alkalmazzák. A réz hatóanyagú csávázószereket
csak szántóföldi kultúrákban használják, így azokról ebben a cikkben nem
esik
szó."
Molnár Mária