Gyep helyett II.

Gyep helyett II.

Gyep helyett napos fekvésbe párnás és szőnyegalkotó sziklakerti évelőket is használhatunk.

Általában lazább talajon érzik jól magukat, tehát kerüljük a kötött, vizenyős talajokat. A gyepnél jóval kevesebb öntözéssel is beérik, de nyáron mindenképp öntözzük őket. Legjobb ha mikroszórófejeket teszünk 2-3 méterenként, de a csepegtető öntözés is megfelel vagy kisebb felületen használjunk egyszerűen öntözőkannát.

Ültetés előtt mélyen ássuk fel a talajt és forgassunk be érett komposztott, szerves trágyát, kevés vegyes műtrágyát.

Gondoljunk arra, hogy az évelők fenntartása több munkát igényel mint a gyepé, mivel főleg kezdetben rendszeresen kell gyomlálni. Amennyiben nem ültetünk díszfüveket úgy használhatunk szabadforgalmú egyszikűeket irtó gyomirtót is a leveles gyomokra – amilyen a Select Super -, de csak saját felelősségre mivel nincs engedélye dísznövényekre.

A javasolt növénylista:

Arabis caucasica – kaukázusi ikravirág

Armeria maritima – tengerparti pázsitszegfű

Aubrieta hybridek – pázsitviola

Campanula portenschlagiana – dalmát harangvirág

– poscharskyana – balkáni harangvirág

Centranthus ruber – piros sarkantyúvirág

Cerastium tomentosum – molyhos madárhúr

Ceratostigma plumbaginoides – kékgyökér

Chrysanthemum arcticum – északi krizantém

Delosperma nubigenum – sárga délvirág

Dianthus gratianapolitanus – pünkösdi szegfű

– plumarius – tollas szegfű

Euphorbia myrsinites – délszaki kutyatej

– polychroma – színeváltó kutyatej

Festuca glauca – deres csenkesz

– gautieri – medveszőrcsenkesz

Geranium dalmaticum – dalmát gólyaorr

– sanguineum piros gólyaorr

Gypsophila repens – havasi fátyolvirág

Helianthemum hybridek – napvirágok

Hypericum polyphyllum – soklevelű orbáncfű

Iberis sempervirens – örökzöld ikravirág

Nepeta faassenii – kerti macskamenta

Oenothera macrocarpa

Paronychia kapela ssp. serpyllifolia

Phlox douglasii

– subulata

Phuopsis stylosa

Pulsatilla vulgaris

Sagina subulata

Saponaria ocymoides

Saxifraga Arendsii

– paniculata

Sedum spp.

Sempervivum spp.

Silene maritima

– schafta

Stachys byzantina

Thymus x citriodorus

– rotundifolius

– serpyllum

Veronica gentianoides

– prostrata

– incana

A saját kertembe játszótérre apró vörösfenyő fakéregtakarást terveztem és köré ezekből a növényekből kis 1-2 négyzetméteres szegélyeket. Ezekbe 10-20 növény kerül. A vöröshöz illó piros-sárga-fehér színárnyalatot igyekeztem létrehozni. A fakéreg alá geotextilt, szélére szegélynek hosszában élére állított téglát süllyesztek le. A növényeket érdemesebb termesztőknél beszerezni, mert itt nagyobb a választék és jóval olcsóbbak. Például a főváros déli részén ajánlom a Mocsáry évelőkertészetet (lsd. www.mocsaryevelo.hu).

 

 

Gyep helyett I.

3162elaeagnuspungensmaculataaurea

Napjainkban kertjeink legáltalánosabb talajtakarója a gyep. Azonban ez nem az egyetlen megoldás.

Sokan kezdik felismerni a gyepek problémáit ami az utóbbi években a klímaváltozás miatt egyre fokozottabban jelentkezik.
Az enyhe telek igencsak kedveznek a mohásodásnak, mivel a fűvel ellentétben a moha már néhány plusz celsiusfokon is nő, így tavaszra nagyon felszaporodhat.
Nagy melegben megperzselődik a fű, különösen ha hirtelen jelentkezik. A nyár túl kedvezőtlen a gyep füveinek, ezért ilyenkor jóval lassabban nő, ami kedvez a gyomoknak, mint a madársóska, kakaslábfű, muharok. Szintén ilyenkor gombás betegségek lépnek fel, amiket 1-2 fungicides permetezéssel lehetetlen kordában tartani.
Mi hát a megoldás?

Fű helyett sokan kaviccsal, zúzott kővel vagy fakéreggel takarják a kert jó részét.
Legolcsóbb a kavics, de ha túl sok van belőle akkor kicsit unalmas. Például Dunakeszin az Alagliget  lakóparkban egymást érik főleg az utcán a kavicskertek. Az egyébként is sűrű beépítés mikroklímáját ez még tovább rontja, hiszen a vizet nem tartja meg, a meleget tovább növeli, a páratartalmat csökkenti, ezáltal igencsak lerontja a közkedvelt tujafélék egészségi állapotát.
Valamivel jobb megoldás a fakéreg, nagyon szép pl. az apró vörösfenyő amit közvetlenül a talajra vagy geotextilre raknak le ágyásszegélyek közé. A fakéreg tartja a nedvességet, megakadályozza a talaj kiszáradását, növeli a páratartalmat és csökkenti a felmelegedést. Közvetlenül talajra téve fokozatosan lebomlik táplálva a talaj élőlényeit.

Nyugat-Európában már sok helyen látható olyan megoldás, hogy hagyják kaszálatlanul a kevésbé használt díszfüves sávokat. Ezzel gazdagítják az élőhelyet a madaraknak, rovaroknak, gilisztáknak, sünnek és egyéb állatoknak. A sok nyíló virág a méhészeket is örömmel tölti el. Sokan nem is tudják, hogy a nagyvárosok közepén is lehet néhány család méhet tartani ahogy ezt pl. New Yorkban is teszik, ahol sokáig tilos volt a méhészkedés, de a lakosság tiltakozására engedélyezték.

A talajtakarók vagy a gyep közé ültessünk szárazságtűrő cserjéket, fákat, hogy árnyékot adjanak, növeljék a páratartalmat, javítsák a mikroklímát.

Nagyon ellenálló és szép cserje az örökzöld ezüstfa (Elaeagnus pungens). Inkább kapható tarka levelű változata a ’Maculata’ (lsd. fennt).  (Közeli rokona a keskenylevelű ezüstfa (E. angustifolia) sokfelé vadon nő, pl. homokdombokon, szikes talajon, méze különösen finom.)

Ezeknél jóval elterjedtebb, könnyebben beszerezhető, de tüskéikkel sok kellemetlenséget okozó cserjéink a tűztövis (Pyracantha) és a japán borbolya (Berberis thunbergii). Mindkettőből mutatós sövényt nevelhetünk, de a tűztövis jóval gyorsabban nő. A japán borbolyának sok színes levelű törpe fajtája is van melyeket sziklakertbe, út menti ágyásokba, dézsákba társíthatunk.

Fák közül nagyon jók száraz helyekre a mezei juhar (Acer campestre), a bálványfa (’Ailanthus altissima’) magyar nemesítésű ’Bíborsárkány’ fajtája, továbbá az ostorfák, a galagonyák, a kőrisek, a páfrányfenyő, a lepényfa, a csörgőfa, a kínai körte, a fehér akác és a pusztaszil. Ez utóbbi a csodasövénynek felkapott növény, mely fának nevelve gyorsan nagyra nő, csak nagy kertbe ültessük.

Sok évelő is van amik tűrik a száraz viszonyokat, sőt nem is viselik el az automata öntözőrendszerek sokszor vízpazarló ténykedését. Ezekről külön cikkben fogok írni legközelebb.

A méhészek felelőssége

letoltesÉrdekes cikk jelent meg a Méhészet decemberi számában ami a kertészet iránt érdeklődőket is érdekelheti.

A méheket sokszor nem tekintjük annyira igazi háziállatnak, mint pl. a szarvasmarhákat, hanem inkább a természet részének. Pedig hazánkban az egész Unióban a legnagyobb a méhsűrűség, vagyis a legtöbb méh van egységnyi területen (közel 13 család/km2). Kicsit hosszadalmas számolás után eljutunk oda, hogy  1,25 m2 virágos területnek kell eltartania egy méhet. Ez óriási szám ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezen a területen virágok csak az év egy részében nyílnak.

Általános az egyetértés a méhészek körében, hogy a rendelkezésre álló nektár- és virágpormennyiség  határához közel vagyunk, vagyis többet több méhcsaláddal se tudunk begyűjteni.

Ennek az az óriási veszélye, hogy a méhcsaládszám további növelésével olyannyira lecsökken a kaptáronként begyűjtött méz, hogy ugyanannyi munkával kisebb lesz a méhészek nyeresége is.

Egy másik fontos de még kevésbé ismert tény, hogy felborul a rovarok biológiai egyensúlya is, mivel a méhek a leghatékonyabb nektárgyűjtők és táplálékuk egyezik sok poszméh és más beporzó fajjal is így lassan kiszorítják őket. Hasonlítható ez egy sokezres seregélycsapathoz, bölénycsordához vagy akár sáskajáráshoz ami hirtelen rászabadul a területre és elsöpör minden más hasonlóan táplálkozó rovart.

Nem akartam a részletekbe belemenni csak felhívni a figyelmet arra, hogy előbb-utóbb szükség lesz a méhsűrűség szabályozására is amit jobb ha a méhészek tesznek meg és nem a zöldek kényszerítik ki. A mézfogyasztók számára pedig fontos lenne annak tudatosítása, hogy egy korlátozott mennyiségű természeti kincsről van szó amit ennek tükrében illik megbecsülni.

Milyen gyümölcsöt ültessünk?

cser

Egészen a talaj befagyásáig ültethetünk, tehát előfordulhat, hogy még decemberben is ahogy tavaly is. Érdemesebb ősszel telepíteni, mert tavasszal bizonytalanabb a választék a lerakatokban, sokszor a már kiválogatott, félig kiszáradt készletek maradnak.

A választásnál először is nézzünk körül, hogy a környéken milyen gyümölcs fajok teremnek meg. Kevés helyen tenyészik jól a mandula és a gesztenye, ezért ha nem látunk a környéken szépen termő fát akkor ne ültessük.

Diót csak nagyobb kertbe vegyünk, mert hatalmasra nő. A cseresznye valamivel kisebbre, de kisebb kertbe inkább ne kerüljön.

Kisebb kertekbe ültessünk a málnán és ribizlin kívül őszibarackot, almát, birset, naspolyát, meggyet, kajszit, szilvát.  A körte néhány fajtája elég nagyra nő ha jól érzi magát, ilyen pl. a Bosc kobak vagy más néven Alexander.

A permetezések szempontjából házikertben a legkevésbé igényes a ribizli, a meggy, a korai és középérésű cseresznye, a dió, a mogyoró, a kajszi, néhány körte mint az előbb említett Bosc kobak és a nyári körték. Ezeket átlagos helyen és években permetezés nélkül is sikeresen nevelhetjük.
Néhány jó fajta cseresznyéből a Tünde, a Sándor, a Paulus, a Margit és a Petrus.
Almából igénytelen a Gála és a Jonatán, rezisztens a gombabetegségekre a Florina és a Freedom.
Körtéből inkább nyáriakat termesszünk az említett Alexanderen kívül.
Birset szellősebb, levegősebb helyekre telepítsünk, hogy a monília kevéssé károsítsa. Ugyanez igaz az őszibarackra is.
A mogyoró nagy kártevője a mókus, ahol sok van belőle, ott inkább mást válasszunk.
A kajszi nagy betegsége a gutaütés ami hirtelen ág- és teljes fapusztulás. Szerencsére hamar termőre fordul, ezért én mindig eggyel több fát tartok mint amire szükségem lenne, mert 5-6 éves korban rendszerint elpusztulnak. A ceglédi fajták kicsit ellenállóbbak, de igazán a termőhely számít, középkötött talajon, szabad, meleg fekvésben érzi jól magát a kajszi. És szigorúan csak közvetlen virágzás előtt metsszük.

Sokan leírják, hogy pontosan mekkora gödörbe ültessünk. Ennek igazából csak erősen kötött talajon van jelentősége, jó laza talajon elég akkora ültetőgödör, hogy a trágyával kevert földbe a kissé visszametszett gyökerek bőven beleférjenek. Erősen agyagos talajon tényleg áshatunk 1 m x 1 m x 80 cm-es gödröt amit tőzeggel, komposzttal, homokkal, érett istállótrágyával javítsunk fel. Tartós műtrágyát – pl. Buviplant tabletta – mindig célszerű adni.

 

Vége az öntözési szezonnak

solar

Most már mindenképp le kell állni az öntözéssel minden növénynél. Kapcsoljuk ki az automata öntözőberendezéseket, fagytalanítani ráérünk egészen decemberig.

Az utóbbi évek igen rapszódikus időjárása előtérbe helyezi az öntözés szabályozhatóságának kérdését az automata öntözőberendezéseknél. Nagyon sokat lehet spórolni és a környezetért is tenni azzal, hogy nem egy állandóan beállított napi érték alapján öntözünk, hanem azt összekapcsoljuk a környezetünkkel is.
Ezt leggyakrabban esőérzékelőkkel érjük el, hogy legalább esőben,ill. nagyobb eső után 1-2 napig ne öntözzön a rendszerünk.

Ha precízebbek és takarékosabbak akarunk lenni akkor két úton indulhatunk el. Egyrészt a napsugárzás és hőmérséklet alapján feltételezzük, hogy mennyi a párolgás és ennek alapján öntözünk.
Másrészt a talajnedvességet mérjük a gyökérmélységben.

Mindkét megoldás elterjedt és hasonló nagyságrendű költséget jelent, ami kb. 50000 ft többlet.
Ez pár év alatt biztosan megtérül, hiszen feleslegesen nem öntözünk borús időben vagy nedves talajon.