Példák évelő növények alkalmazására III.

Nem kell sokféle virágot ültetni ahhoz, hogy igazán mutatós kiültetéseink legyenek akár nagyobb területeken is. A kevesebb sokszor több, így 2-3 fajta sokszor többet mutathat mint százféle összekeverve.

Az első példában az előző cikkemben bemutatott színátmeneten alapuló tervezésre szeretnék példával szolgálni.

Tömegesen ültetett azonos magasságú sárga és fehér tulipánnal és nárcisszal nagyobb méretű ágyásokat is nagyon feltűnővé tehetünk. Fák köré gyepbe is tervezhetjük ahol elvirágzás után sem lesz csúnya az elszáradó levelek miatt.

 

A második példában a kék csinos szellőrózsa (Anemone blanda) fehér epergyöngyikével (Muscari botryoides) alkot társulást. A fehér színt bármivel társíthatjuk. Nyirkosabb, félárnyékos helyre, humuszos talajra, fák alá javaslom.

A harmadik példa a fehér önmagában való alkamazására jó példa. A viszonylag kis virágú, kerekded szirmú pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) fehér virágú fajtáját fehér tulipánnal társítottuk.

A negyedik példa ibolya-vörös színátmenetet mutat be. A nagy völgycsillag (Astrantia major) hibrid hagymával (Allium hybridum ’Globmaster’) alkot együttest. Figyeljük meg, hogy mindkét virágzat gömb alakú. Nem túl meleg helyen, kissé humuszos talajon jól díszlenek.

Példák évelő növények alkalmazására II.

Az évelők ültetésénél néhány alapvető szempontot vegyünk figyelembe:

  • ne ültessük magukban a növényeket, alkossunk csoportokat összhangban az ágyás méretével,
  • elöl a kisebb, hátul – ill. körbejárható ágyásnál középen – a magasabb növények kapjanak helyet,
  • a színek összhangját úgy válasszuk meg, hogy fokozatos színátmenet, vagy ún. komplementer színek (lsd. kép) legyenek ágyáson belül

 

Ezúttal két kevésbé ismert díszfű alkalmazását szeretném bemutatni.

 

Az első példában a bambuszra hasonlító szálkafű (Hakonechloa macra) keretezi az ernyős őszirózsát (Aster divaricatus)

és a törpe tündérfürtöt (Aruncus aethusifolius). Ez utóbbi a képen már elvirágzott, látványos vöröses levélszíneződése viszont csak most kezdődik. Tavasszal igen mutatósak pirosas virágszárú fehér virágai (lsd. lent).

A második példában háttérben a gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa) már elszáradt virágszáraival ad hátteret a nyáron virágzó vidrafűnek (Persicaria amplexicaulis).

A sédbúza nálunk is honos nedvesebb réteken , ezért inkább enyhén öntözött helyekre, pl. tópartokra javaslom, azonban ügyeljünk arra, hogy ha nagyon jól érzi magát akkor a ’Palava’ fajta kivételével gyomosíthat.

A harmadik példában szintén a gyepes sédbúza alkot társulást a borvörös ’Rubinzwerg’ napfényvirággal (Helenium). Napos, meleg helyre való.

A negyedik példa mindkét faja honos hazánkban: a már említett sédbúza mellett az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) is. Ez utóbbi neve gyógyhatására utal, mely többek között vérzéscsillapító hatású. Ősszel mutatós középmagas társítás, magasabb cserjék elé félárnyékba, enyhén öntözött területekre ültessük.

Példák évelő növények alkalmazására I.

Bevallom az évelő növények régóta kivételezett helyet foglalnak el a szívemben. Talán azért, mert ők állnak a legközelebb a természethez mivel jóval kevesebbet foglalkoztak nemesítésükkel mint pl. cserepes társaikkal.

Napjainkban kezdjük újra felfedezni ezeket a növényeket. Ausztria, Németország és más Nyugat-európai országok parkjaiban sorra veszik át a sokáig uralkodó egynyáriak szerepét, mivel rájöttek arra, hogy a tökéletes úthálózat, házikertek burkolatai nem hagynak helyet a természetes élővilágnak. A színpompás, sokszor vegyszerrel kezelt egynyári virágágyak sem adnak akkora teret a rovaroknak, madaraknak és más állatoknak mint az évelők.

Szerencsére már hazánkban is mind több városban kezdik tömegesen alkalmazni az évelőket a közterületeken és házikertekben.

Évelőkből is vannak az egynyáriakhoz (petúnia, büdöske, begónia, stb.) hasonló színpompás, ún. virágágyi fajták, melyek azonban csak nagyon jó, tápanyagdús, morzsalékos talajban, napos helyen érzik jól magukat (pl. szarkaláb, krizantém, mirigyes őszirózsa, csillagfürt, lángvirág), de vannak „vadabb” jellegű, kevésbé nemesített, igénytelenebb változatok is.

Most induló kis sorozatomban néhány példát szeretnék mutatni az évelők alkalmazására.

(Az ajánlott évelők hazánkban termesztettek, de inkább csak nagyobb választékú áruházakban, termesztőknél keressük, mert nem annyira közismertek – pl. New Garden-Budapest, Oázis-országos, Mocsáry-Tárnok, Hegede-Kecskemét, Innoflora-Szombathely, Zsohár kertészet-Nagyrákos, Szigeti & Tsa. Soroksár).

Első példám jó példa arra, hogy nemcsak színes virágokkal lehet szépet létrehozni, hanem a levelek formájával, struktúrájával is.

Figyeljük meg, hogy a zsálya enyhén vöröses levele mennyire összhangban van a levendula virágszínével, kerekded levele ugyanakkor kontrasztot alkot a többi szálkás levéllel.
Az összeállításba nem „fér bele” semmilyen erős, élénk színű virág, mert elvenné a fókuszt a többiek összhangjáról.

Az ágyás átlagos kerti körülményeket kíván, tehát nem kell annyit öntözni mint az egynyáriakat, sőt jobb talajon teljesen öntözés nélkül is nevelhetjük.

A növények elölről hátrafelé (zárójelben a lehetséges helyettes):

Lavandula stoechas – angol levendula (L. angustifolia – orvosi levendula)
Salvia officinalis ’Purpurascens’ – bíboros kerti zsálya (Heuchera vöröses levelű változatai)
Artemisia schmidtiana – japán üröm (egyéb üröm fajok)
Hyssopus officinalis – kerti izsóp (Agastache-izsópfű, Melissa officinalis-citromfű)

 Második példám szintén két nagyon eltérő levélforma kontrasztját mutatja be.
A vékony levelű farkas kutyatej vadon nálunk is előfordul szárazabb meszes, sziklás helyeken. Dísz fajtáinak virágzati fellevelei színesebbek. Társa a kékgyökér szintén igen szárazságtűrő, Kínában évszázadok óta termesztett növény.
Jó sziklakerti párosítás alacsony, összefüggő nagyobb területek beültetésére azonban ügyeljünk arra, hogy nagyon jó talajon elburjánzanak vagy elnyomják más magasabbra növő fajok.

A növények (zárójelben a lehetséges helyettesek):

Euphorbia cyparissias cvs. – farkas kutyatej (Euphorbia characias ssp. wulfenii – velencei kutyatej)
Ceratostigma plumbaginoides – tarackoló kékgyökér (Potentilla aurea – arany pimpó, Persicaria affinis – örökzöld keserűfű)

 

 

Néhány kihagyhatatlan sziklakerti növény

Napos évelőágyásokba, sziklakertekbe szeretnék néhány nagyon bevált, általánosan használható, szép évelőt és törpecserjét, fenyőt ajánlani. Ezeket mindenképp laza, gyommentes, jó vízáteresztő talajra ültessük.

Pázsitviola – Aubrieta spp.

Neve is mutatja, hogy egy párnás, enyhén terjedő tövű évelőről van szó, mely igen mutatós kora tavaszi színfolt. Sűrű növésével a kisebb gyomokat elnyomja, de a tarackkal nem birkózik meg. Sokféle színben kapható, elterjedt évelő, mely egy sziklakertből sem hiányozhat.

Árlevelű lángvirág – Phlox hibridek

Az előzőnél kissé hajlamosabb az elgyomosodásra, de hosszabb életű, ellenállóbb évelő.
Szintén április-májusban virágzó, változatos színekben kapható gyakori évelő.

Alpesi hanga – Erica carnea

Botanikailag törpecserje, de sziklakertben az évelők között jól használható.
Virágbimbói már késő ősszel megjelennek és enyhe teleken már decemberben, vagy kora tavasszal nyílnak, hideg teleken viszont félig-meddig leperegnek, de azért mutatósak a hóban is (lsd. felső fénykép). Piros, fehér és rózsaszín fajtái vannak.

Törpefenyő – Pinus mugo

Az alapfaj 1-4 méter magas de fajtái törpébbek, legkisebb elterjedt fajtája a Pinus mugo var. Pumilio 40-60 cm-es. Idősebb korban elterülve az 1-2 m szélességet is elérheti. Sok egyéb törpe fajtája is van pl. a gömbölyded Little Lady, a lapított gömb Mops és a talán legkisebb, kevésbé elterjedt Humpy. Nagyobb sziklakertekbe, sírokra való a karcsú, oszlopos 2-3 m-es Elemér fajta.

Havasi madárbirs – Cotoneaster congestus

A madárbirsek nagyon gyakoriak mindenütt, így sziklakertekben is, viszont leggyakrabban a gyors növésű, ráadásul felfelé törő fajtákat ültetik, melyek pár év alatt elnyomnak minden körülöttük élő növényt, így folyamatosan vissza kell metszeni, legyökerező szárukat kitépve kordában tartani. Mindezt elkerülhetjük ha a talajhoz simuló, kifejezetten lassú növésű havasi madárbirset választjuk sziklakertekbe.

Néhány díszfű sem hiányozhat a napos sziklakertekből. Ezek igazodjanak a kert méretéhez, tehát ne ültessük az elterjedt nagy méretű virágosnád, pampafű, olasz nád fajtákat, hanem például virágzáskor nagyon szépek a nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) és a keskenylevelű árvalányhaj (Stipa tenuissima). Az elterjedt tollborzfűnek is van kimondottan törpe fajtája (Pennisetum alopecuroides ’Little Bunny’).

A hagymás társaság sem hiányozhat egyetlen sziklakertből sem. Viszont gondozásnál oda kell figyelni rájuk, mert visszahúzódva könnyen kikapálhatjuk őket, a nagyobb elterülő növények pedig elnyomhatják.
A sáfrányok vagy crocusok a legkorábban nyílók, későbbiek a kevésbé nemesített, kisebbre növő botanikai tulipánok és törpe nárciszok. Érdemes csillagvirágokat (Scilla), hóvirágot és egyéb hagymásokat is ültetni. A következő öt hagymás hosszú ideig leromlás nélkül megmarad: Allium moly, A. sphaerocephalon, Muscari armeniacum, Ixiolirion tataricum, Tulipa bakeri ’Lilac Wonder. Ezek hollandiai termesztésből jelenleg kaphatók még a szupermarketekben is bár tavasszal ültetve nem biztos, hogy azévben virágoznak. A rizómások közül a törpe nőszirmot (Iris pumila) javaslom.

Ixiolirion tataricum

Gyep helyett II.

Gyep helyett II.

Gyep helyett napos fekvésbe párnás és szőnyegalkotó sziklakerti évelőket is használhatunk.

Általában lazább talajon érzik jól magukat, tehát kerüljük a kötött, vizenyős talajokat. A gyepnél jóval kevesebb öntözéssel is beérik, de nyáron mindenképp öntözzük őket. Legjobb ha mikroszórófejeket teszünk 2-3 méterenként, de a csepegtető öntözés is megfelel vagy kisebb felületen használjunk egyszerűen öntözőkannát.

Ültetés előtt mélyen ássuk fel a talajt és forgassunk be érett komposztott, szerves trágyát, kevés vegyes műtrágyát.

Gondoljunk arra, hogy az évelők fenntartása több munkát igényel mint a gyepé, mivel főleg kezdetben rendszeresen kell gyomlálni. Amennyiben nem ültetünk díszfüveket úgy használhatunk szabadforgalmú egyszikűeket irtó gyomirtót is a leveles gyomokra – amilyen a Select Super -, de csak saját felelősségre mivel nincs engedélye dísznövényekre.

A javasolt növénylista:

Arabis caucasica – kaukázusi ikravirág

Armeria maritima – tengerparti pázsitszegfű

Aubrieta hybridek – pázsitviola

Campanula portenschlagiana – dalmát harangvirág

– poscharskyana – balkáni harangvirág

Centranthus ruber – piros sarkantyúvirág

Cerastium tomentosum – molyhos madárhúr

Ceratostigma plumbaginoides – kékgyökér

Chrysanthemum arcticum – északi krizantém

Delosperma nubigenum – sárga délvirág

Dianthus gratianapolitanus – pünkösdi szegfű

– plumarius – tollas szegfű

Euphorbia myrsinites – délszaki kutyatej

– polychroma – színeváltó kutyatej

Festuca glauca – deres csenkesz

– gautieri – medveszőrcsenkesz

Geranium dalmaticum – dalmát gólyaorr

– sanguineum piros gólyaorr

Gypsophila repens – havasi fátyolvirág

Helianthemum hybridek – napvirágok

Hypericum polyphyllum – soklevelű orbáncfű

Iberis sempervirens – örökzöld ikravirág

Nepeta faassenii – kerti macskamenta

Oenothera macrocarpa

Paronychia kapela ssp. serpyllifolia

Phlox douglasii

– subulata

Phuopsis stylosa

Pulsatilla vulgaris

Sagina subulata

Saponaria ocymoides

Saxifraga Arendsii

– paniculata

Sedum spp.

Sempervivum spp.

Silene maritima

– schafta

Stachys byzantina

Thymus x citriodorus

– rotundifolius

– serpyllum

Veronica gentianoides

– prostrata

– incana

A saját kertembe játszótérre apró vörösfenyő fakéregtakarást terveztem és köré ezekből a növényekből kis 1-2 négyzetméteres szegélyeket. Ezekbe 10-20 növény kerül. A vöröshöz illó piros-sárga-fehér színárnyalatot igyekeztem létrehozni. A fakéreg alá geotextilt, szélére szegélynek hosszában élére állított téglát süllyesztek le. A növényeket érdemesebb termesztőknél beszerezni, mert itt nagyobb a választék és jóval olcsóbbak. Például a főváros déli részén ajánlom a Mocsáry évelőkertészetet (lsd. www.mocsaryevelo.hu).