Milyen díszfát ültessünk?

Melyik fa nem allergén?

díszcseresznye

Az utóbbi években nagyon megnőttek az allergén megbetegedések, melyek nagy része a pollenekre vezethető vissza. Az ismert parlagfű mellett sok egyéb növény felelős ezekért. A gyomok összetételét kevésbé tudjuk befolyásolni, de hogy milyen fákat ültetünk környezetünkbe, azt annál inkább. Most ehhez szeretnék némi támpontot adni.

A szakemberek által hazánkban ültetésre ajánlott fák jegyzékét 1-2 évente kiadja a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, melyben már az allergenitás is szerepel: https://www.fasember.hu/files/kozteruleti-sorfak-jegyzeke-2022-12-12.pdf .

  • Ezek szerint amiket semmiképp NE ültessünk, mert erősen allergének:
    éger, nyír, mogyoró, dió, platán, eperfa.
  • Egyáltalán nem allergének a rovarporozta, feltűnőbb virágú fajok, mint a díszcseresznyék, díszalmák, galagonyák, berkenyék.
  • Közepesen allergén az eddig nem felsorolt szélporozta fajok nagy része, mint pl. a juharok, hársak, és kőrisek.

Fontos tudni, hogy hazánkban a medencehatás következtében – elsősorban nyáron – feldúsulhatnak a pollenek és más légköri szennyezőanyagok, mint aratáskor a gombák. Ez azt jelenti, hogy augusztustól szeptember közepéig a legnagyobb  az allergén részecskék száma a levegőben.

A kerti sövények kiválasztása

A sövénynövények kiválasztásához szeretném a legfontosabb szempontokra felhívni a figyelmet.

Mindenekelőtt fontos, hogy tisztázzuk, hogy milyen célból szeretnénk sövényeket.

Tapasztalataim szerint a legtöbben takarás céljából szeretnének átláthatatlan sövényfalat ami egész évben az örökzöld, míg tavasztól őszig a lombhullató növényekkel is megoldható.

Városszéleken, külterületeken, magaslatokon a szélfogó hatás is lehet elsőrendű, de általuk a portól, zajtól is jelentős védelmet kapunk

Jelképes vagy tényleges kerítés helyettesítésére térelválasztónak is jól funkcionál, mellyel a kert különbözően hasznosított területeit tudjuk szétválasztani.

Fontos lehet a szépen megnyírt sövény egész évben állandó formájával díszítő hatása is.

Kreativitásunkat is kipróbálhatjuk a különféle formára nyírt sövények alkalmazásával.

A kiválasztáshoz tudnunk kell, hogy mekkora területünk van. Kis területre ne ültessünk erőteljes, nagyra növő fajokat, mint pl. Leyland-ciprus, hanem nyugodtan dönthetünk a nem éppen sövényként ismert évelők mellett is, mint pl. a rozmaring, levendula, melyek akár méteres magasságot is elérhetnek.

Az örökzöld sövények

Az örökzöld növények nagy előnye, hogy egész évben díszítenek és takarnak, így folyamatosan szem előtt lévő helyekre különösen alkalmasak. Emellett állandó védelmet adnak a szomszédok kíváncsi szemei elől is.

Legnagyobb csoportjuk a különféle tűlevelű fenyőfélék és a pikkelylevelű tuják és borókák, de mellettük sokféle egyéb változatos növénycsoportból is válogathatunk.

A fenyő- és tujaféléket a klímaváltozás miatt ma már inkább csak az ország hűvösebb nyugati területeire ültessük.

Az ország egész területére javasolt fajok

Lomblevelű örökzöldek

A lomblevelűek között is találunk olyan fajokat melyek a mi klímánkon is jól érzik magukat. Az utóbbi időben a babérmeggyek és a korallberkenyék terjednek leginkább. A régóta jól ismert buxusok a puszpángmoly miatt háttérbe szorultak, de a szárazabb éghajlatunkat is jól tolerálják.

A babérmeggy (Laurocerasus)

Nevét fényes, babérszerű leveléről kapta, mely egész évben sötétzöld marad. A mediterráneumtól Angliáig egész Európában igen elterjedt, kórokozói, kártevői csak kisebb mértékben károsítják, permetezést általában nem igényel. A talajra, páratartalomra nem igényes, öntözés nélkül is megmarad, de lassabban nő. 40-60 cm-es méretről 2-3 év alatt kerítés magasságú, dús, zárt sövényt nevelhetünk.

A leggyakoribb fajta babérmeggy a leginkább sövénynek alkalmas ’Novita’, mely nagy leveleivel magasra nevelhető. Fontos, hogy ne hagyjuk szélesre, mert nehéz lesz lenyírni a tetejét és belül kicsit hajlamos a fiatal ágak visszaszáradására. 2-3 méter magas sövény is nevelhető belőle, de ha nem cél a magasról belátás megakadályozása akkor nem érdemes ennyire magasra hagyni, mert nehéz lesz nyírni és erősen árnyékolja a füvet.

Törpe ezüstös borbolya – Berberis ’Jytte’

Kb. 80-100 cm-re növő, szúróslevelű, májusban rövid ideig virágzó, majd bogyót érlelő cserje. Alkalmas alacsony sövénynek vagy talajtakarónak egyaránt. Napra vagy félárnyékba ültethető, igénytelen talajú növény.

Tujaféle örökzöldek

 

A Leyland-ciprus

A régebben elterjedt ’Smaragd’ és egyéb tuják kiváltására alkalmasak, de inkább csak sövénynek valók, mivel metszés nélkül nem annyira látványosak, hatalmas fává nőnek.

Leyland-ciprus ’2001’ fajtája

Új, gyorsan növő, igénytelen, tömött oszlopos lombozatú fajta. Színe sötétebb zöld, és nem nő olyan magasra, mint az eredeti Leylandii. Ezek a tulajdonságok kiemelik a hagyományos fajták közül és valószínűleg rövid időn belül nagy mértékben lecseréli az alapfaj, mivel kevésbé kell nyírni.

Tiszafa oszlopos változata ’Rapid’

3-4 m-re is megnövő, vaskos, sötétzöld tűlevelű fajta. Kiválóan metszhető, sövénynek is alkalmas. Hímivarú, termést nem hoz.

Tiszafa ’Zöld’ terülő változata

Lapított váza alakú, széles, nyáron világoszöld, télen sötétzöld levelű fajta, melyet elsősorban élénkzöld levélszínéért kedvelnek (lombja télen sem barnul meg). Nagyobb területek beültetésére, vagy alacsony nyírott sövénynek alkalmas, jó fagytűrésű (–25°C-ig) fajta. Magassága elérheti a 4-5 métert is.

Főoldal

A klímaváltozás kertész szemmel

Vajon hogy érzik magukat a városi növények?

A főváros agglomerációjának lakossága nő és ezzel párhuzamosan a zöldfelületek aránya csökken. Az eddigi nyaralók, hobbikertek, elhanyagolt telkek beépítésre kerülnek, házak és térkövek veszik át a növények helyét.
A globális klímaváltozás mellett ezek a folyamatok felgyorsítják a város melegebbé és szárazabbá válását, találó néven ún. hősziget-effektus alakul ki. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb lesz a különbség a városi és azon kívüli klíma között, késő délután 3-4 fokkal melegebb lesz, és a kisebb páratartalom jobban megviseli mind a növényeket mind az állatokat és az embert is.

A hősziget-effektus fő oka, hogy azok a burkoló anyagok melyeket a településeken az utak, házak építéséhez használunk, jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, ráadásul a párolgás hűtő hatása sem tud érvényesülni.
A növényzet  kevesebb hőt nyel, mert a sugárzás nagy részét vagy hasznosítja a fotoszintézis során, vagy visszaveri, ezáltal nem melegíti a környezetét mint pl. a  beton és az aszfalt. Emellett erősen párologtat. Egy nagyobb fa képes akár napi 400 liter vizet is a levegőbe juttatni, amivel 8 átlagos háztartási klímaberendezés hűtési teljesítményével természetesen hűti környezetét.
Emellett képes egy ember teljes oxigénigényét megtermelni, nagy mennyiségű port és széndioxidot megkötni, tisztítani a levegőt, csökkenteni a szelet és a zajt. Épületek mellé ültetve vagy tetőkre helyezve tetőkertként javítja az épületek hőháztartását.

A klímaváltozás következtében az előrejelzések szerint mind gyakoribbá válnak majd az ideihez hasonló száraz évek, a kevesebb csapadék is rapszodikusan, özönvízszerűen hull le, a burkolt, lejtős területen nem szivárog le a talajba, sőt lemossa azt. Mindezek következménye a jól működő ásott kutak vízhozamának csökkenése is.

Új építkezéseknél a beépítés feltétele a csapadékvíz telken belüli elhelyezése vagy meglévő közterületi vízelvezető árokba vezetése. Tehát nem megengedett egyszerűen a kapu alatt a felszínen az utcára kivezetni a lejtős telken kifolyó vizet.

Az esővízre tekintsünk kincsként, melyet igyekezzünk a kertben elszivárogtatni feltöltve ezzel a talajt, vagy építsünk ciszternát. Ez utóbbi méretezésénél fontos, hogy nem gazdaságos 1-2 köbméterest építeni mivel gyakran 3 hónapig nem töltődik fel és utána nem képes befogadni a nagy mennyiségű vizet. Ezért minimum 10, de átlagos házaknál inkább 20-30, nagyobbaknál akár 50 köbméteres tárolót építsünk. Ezekből akár néhány hónapig is öntözhetünk.

A burkolt felületek nem engedik az esővizet a talajba szivárogni, ezért csak a legszükségesebb mértékben térkövezzünk. Mostanság divatba jött a növények között és nagyobb felszíneken is a kavicstakarás, mely bár beengedi a vizet a talajba mégsem tanácsos nagy felületeken alkalmazni, mert a betonhoz hasonlóan viselkedve fűti környezetét. A növények igényeinek is sokkal jobban megfelel a természetes fakéreg vagy faapríték mulcs, mely mintegy szigeteli a talajt, csökkenti a kiszáradást és lassan lebomolva táplálja a talajt.

A víz helyben megkötésének kiváló eszköze a tetőkert, és az esőkert. Tetőkertet költséges építeni, de esőkertet kisebb munkával magunk is készíthetünk.

Esőkert (forrás: wikipedia)

Esőkertet a kert építésének kezdetén létesíthetünk a legkisebb ráfordítással, mivel egy olyan mélyedésről van szó ahova oda tudjuk vezetni a vizet, ezáltal nincs szükség külön csapadékvízelvezetésre.
Egy olyan70-100 cm mélyen komposzttal kevert jó vízelvezetésű talajjal feltöltött mélyedésről van szó, mely képes az oda folyó vizet elnyelni. A felszínén található mélyedésben maximum 2 napig állhat a víz. Nagyrészt évelő növényekkel és kisebb cserjékkel ültessük be, de egy-egy fa is állhat a közelében. A háztól minimum 10 m-re tegyük.

10 pénztárcabarát növény

Amikor felkértek e cikk megírására hosszasan gondolkoztam hogyan közelítsem meg a témát. Végül a beszerzési ár mellett a könnyű szaporíthatóság oldaláról tettem. Ugyanis sok növény van melyekből elegendő csupán néhány példányt beszereznünk, utána néhány év alatt annyit nevelhetünk belőlük amennyit szeretnénk. Igyekeztem a legváltozatosabb növénycsoportokból válogatni.

Az illatos nárcisz (Narcissos × poëticus)

Elsőként a hagymások közül az illatos nárciszt emelem ki, mely mindenféle gondozás nélkül akár évtizedekig is képes virágozni, miközben egyre sokasodik és néhány évente szétültethetjük. A Mecsekben vadon is előfordul, de őshonossága erősen vitatott. Mindenféle talajon megél öntözés nélkül is, azonban a mélyárnyékot nem szereti, a rétek virága. Nagyon illatos, de erősen mérgező.

Daffodil - Narcissus poeticus 'Recurvus'

A fagyal (Ligustrum spp.)

A fagyal régi, elterjedt sövénynövényünk, de erdeink aljnövényzetében is mindenhol előfordul. Félörökzöld növény, ami a szakzsargonban azt jelenti, hogy rendszerint csak tél végén hull le a lombja az új levelek megjelenése előtt.

Sajnos az utóbbi években a klímaváltozás miatt egyre kevésbé bírja a túlságosan napsütéses, meleg helyeket, kártevők támadják meg, ezért inkább hűvösebb, árnyékosabb kertekbe való.

Könnyen szaporíthatjuk a vesszők feldarabolásával és földbe ültetésével rendszeres öntözés mellett, de ezekhez ősszel vagy tavasszal árudákban is megvásárolhatjuk 100 ft körüli áron.

Sövénynek kb. 30 centiméterenként ültessük árokba jól megtrágyázott földbe két sorosan. Ültetéskor a vesszőket vágjuk vissza mintegy felére és a későbbiekben évente 2-3 alkalommal nyírjuk meg sövénynyíróval.

Privet Hedge

A puszta szil (Ulmus pumila ’Puszta’)

A csodasövényként is hirdetett turkesztáni szil sövénynek vagy fának is ültethető. Lombhullató, tehát télen már egyáltalán nem takar. A legigénytelenebb növényeink közé sorolható, a legsivárabb, tápanyaghiányos száraz talajok kivételével mindenütt szépen fejlődik. Környezettudatos szemléletűeknek mégsem ajánlom, mert kertjeinkből nagyon könnyen kivadul és a természetes növényflórába is beépül, mivel a legkisebb gyökérdarabról és magról is képes kifejlődni.

Vesszőiről a fagyalhoz hasonlóan igen könnyen szaporítható, de magról vagy nyár végi zölddugványról is akinek van termesztőberendezése. Gyökeres dugványait ősszel vagy tavasszal még a fagyalnál is olcsóbban vásárolhatjuk meg.

A gondozásnál sokan elfelejtik kezdetben visszavágni, mert szeretnék ha hamar megnőne, de ez nem jó, mert felnyurgul és ritka lesz, ezért mindenképp nyírjuk évente két-háromszor. És ne hagyjuk túl magasra megnőni, mert csak magas létráról tudjuk majd nyírni.

A madárbirs (Cotoneaster spp.)

A madárbirsek nemzetsége nagyon változatos fajokból és fajtákból áll. Vannak alacsony talajtakarók és magasabb cserje termetűek, örökzöldek és lombhullatók, sűrű növekedésükkel jó gyomelnyomók és ritkásabb ágrendszerűek, szép bogyókkal is díszítők és jelentéktelenebb termésűek, csak napra és árnyékba is ültethetők. Legnagyobb mennyiségben talán a rézsűk befuttatására is alkalmas alacsony, sűrű növekedésű, szép bogyójú, örökzöld fajták használhatók. Ilyenek pl. a Cotoneaster dammeri ’Mooncreeper’, C. d. ’Schoon’, C. radicans ’Eicholz’, C. salicifolius ’Herbstfeuer’, C. s. ’Parkteppich’.

Kisebb mennyiségben fás dugványozással is szaporíthatók, amihez nagyobb, vastagabb, jól fásodott ágrészek kellenek, nagyobb mennyiségben azonban nyári félfás dugvánnyal nevelhetők. Ez utóbbihoz elegendő 5 cm-es kis hajtás is, viszont állandóan nedves, párás, árnyékos viszonyokat igényel amit csak fóliasátorban vagy üvegházban tudunk biztosítani. Éppen ezért ezt csak tapasztaltabb kertbarátoknak ajánlom.

Az alacsony termetű madárbirsek a kezdeti gyomlálás után általában nem igényelnek metszést, esetleg néhány évente ifjító jelleggel alaposan visszavághatjuk, ha nem szeretnénk, hogy sok elszáradt rész maradjon alul.

Cotoneaster dammeri 'Eichholz', Madárbirs - Tájkertész

Eperfa vagy szederfa (Morus spp.)

Az eperfa sokfelé vadon is előforduló fekete, fehér vagy rózsaszín termésű, több héten át termő gyümölcs. Kaphatók nagy gyümölcsű fajtái, de a vadon növők is gyakran jókorák és ízletesek, melyeket kertünkbe is átültethetünk. Vigyázzunk, mert meglehetősen nagyra képes megnőni és lehulló termései vonzzák a legyeket és egyéb rovarokat.

A fa különösebb gondozást nem igényel, minimális ritkító metszéssel megelégszik.

seeds of Morus alba, White Mulberry

A málna

A málna a legtöbbünk által kedvelt nyári csemege, szabad gyökerű csemetéit ősszel olcsón beszerezhetjük.

Számára különösen fontos a megfelelő termőhely. A hűvösebb klímát szereti, termőtájai is az északibb országrészben alakultak ki, a Dunakanyarban és Győr környékén. Családi ellátásra bárhol nevelhetjük, de tegyük a kert félárnyékos, mélyebb fekvésű, nedvesebb részére. Öntözés nélkül ne próbálkozzunk termesztésével, mert nagyon vízigényes, és bőven keverjünk érett istállótrágyát a talajába. 10 évente ültessük másik helyre.

Ha egyet ültetünk tovább már nem lesz gondunk a szaporításával, mert folyamatosan hozza gyökérsarjait melyeket egyébként is el kellene távolítani.

A málnatöveket mindenképp legalább karózzuk, de a szőlőhöz hasonló huzalos támrendszerhez is kötözhetjük a vesszőket. Nyáron ritkítsuk, csak az erősebb hajtásokat hagyjuk meg, ősszel pedig levághatjuk a letermett részeket.

Hagyományos málna – a gyümölcsfalók álma - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok

Gála alma

A gyümölcsfák szaporítóanyaga is olcsó a fás szárú dísznövényekhez képest, amennyiben a hagyományos szabad gyökerű oltványokat választjuk. Ezeket október végétől decemberig vagy márciusban vásárolhatjuk meg.

Egy olyan almafajtát választottam, mely kellemes édeskés ízű, nyár végén érő és pár hónapig eltartható. Igénytelen, gyorsan termőre forduló, permetezést kevésbé igénylő fajta. Hullott gyümölcséből ivólé vagy kellemes dzsem is készíthető saját receptem szerint akár birsalmával keverve is.

Öntözést és tél végi metszést igényel.

Gála alma lédig - Tesco Bevásárlás

Bosc kobak (tévesen Alexander) körte

Több mint 200 éves, de még mindig a legnagyobb mennyiségben termesztett méltán híres őszi fajtánk. Gyümölcse igen ízletes, éretten jellegzetes rozsdamázzal fedett.  Általában kis utóérés után decemberig fogyasztható. Fája nagyra nő, a legtöbb talajon termeszthető igénytelen, edzett fajta.

Kevés gondozást igényel, jó helyen elég néha egy kis ritkító metszésben részesíteni.

A szamóca vagy földi eper

A szamóca az egyetlen lágy szárú évelő gyümölcsünk. A málnához hasonló, kissé hűvösebb körülményeket kedvel.

Könnyen szaporíthatjuk nyár végén – amikor már kicsit hűvösebbek az éjszakák – indáiról. Ezeket egyszerűen metsszük le az anyatövekről és csak néhány levelet hagyva ültessük alaposan megtrágyázott talajba. Kapható előre kilyukasztott fólia is, melyet a talajra terítve és a széleken leföldelve, dupla sorosan a lyukakba ültethetünk, így ritkábban kell gyomlálni és a bogyók is kevésbé rothadnak. Csak öntözéssel próbálkozzunk vele!

Szamóca trágyázása: ezek a leggyakoribb hibák | Hobbikert Magazin

Rita cseresznye

 A Rita a legkorábbi nagy gyümölcsű fajta, mely még nem lesz kukacos, valamivel kisebbre nő mint a legtöbb fajta, ezért kisebb kertekbe is elfér, frissen és befőttnek is kiváló. Minden kertben ott a helye! A cseresznyét nem kell minden évben metszeni, de ha nem szeretnénk, hogy magasról keljen szedni akkor a sudarat pár év után vegyük ki és a vázágakat is alaposan és rendszeresen kurtítsuk.

Rita cseresznye | Cseresznyefa csemete | Gyümölcsfa vásárlás online

Díszfák ültetése

Hamarosan itt a faültetési időszak, ezért ezzel kapcsolatban szeretnék figyelmükbe ajánlani néhány szempontot.

Milyen fát ültessünk?

A Magyar Díszkertészek Szövetsége minden évben kiadja a hazánk legnevesebb szakemberei által összeállított, közterületeinkre javasolt sorfák jegyzékét. Ez az interneten is hozzáférhető és tartalmazza sok fajta képes leírását is. Érdemes ebből kiindulnunk. Némelyik önkormányzat is kiad hasonló listát általában kötelező jelleggel, hogy mit ültethetünk és mit nem. Általában tilos ültetni akácfát, nyárfát, zöld juhart, ostorfát, bálványfát és ezüstfát, mert ezek erőszakosan terjednek és kiszorítják az őshonos növényeinket.

Most néhány jól bevált fajtára szeretném felhívni a figyelmet.

Akár magasabb vezetékek alá is ültethetők a kisebb gömb koronájú fák közül a gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’) és a gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’).

Ha felfelé nincs akadály, de oldalirányban annál inkább, akkor oszlopos növekedésű fákat válasszunk, mint az oszlopos kocsányos tölgy (Quercus robur ’Fastigiata’), oszlopos korai juhar (Acer platanoides ’Olmsted’, ’Columnare’), oszlopos mezei juhar (Acer campestre ’Korinthos’, ’Lienco’), oszlopos gyertyán (Carpinus betulus ’Fastigiata’), oszlopos virágos kőris (Fraxinus ornus ’Obelisk’), oszlopos csörgőfa (Koelreuteria paniculata ’Fastigiata’), oszlopos eperfa (Morus alba ’Pyramidalis’).

Méret szerint inkább a városokban megszokott 10/12-es (a törzs körmérete centiméterben 1 méter magasságban) és nagyobb törzskörméret helyett 6/8-as vagy 8/10-es méretű fákat ültessünk, mert ezek jobban gyökeresednek és sokszor utolérik nagyobb testvéreiket.

Hogyan ültessünk?

Sokszor kis ültetőgödröt készítünk, így a fa nem tud kellően begyökeresedni, úgy viselkedik mint egy virágcserépben, nem nő ki a gyökere a gödörből.

Szabványunk is van már az ültetésre, ami kisebb és közepes termetű fáknál 150 x 150 x 150 (ilyenek pl. az imént ajánlottak), nagyobbaknál 200 x 200 x 200 cm-es ültetőgödröt ír elő. Rossz minőségű talaj esetén ezt érdemes betartani, és akár teljes talajcserét is alkalmazni, de jó talajon elegendő jóval kisebb ültetőgödör is. A kiásott gödör alját lazítsuk fel ásóval.

Amennyiben nem sittes vagy más miatt cserére szoruló a talajunk, akkor homoktalajon javítsuk fel mintegy 50-100 kg érett istállótrágyával vagy komposzttal, és a föld 30-50%-ába keverjünk agyagos talajt ha tudunk ilyet szerezni.

Agyagos talajon viszont elegendő 50 kg érett istállótrágya vagy komposzt, esetleg 20-30% tőzeg.

Mindenféle talajhoz nagyon jó az alginit, fánként néhány kilogramm mennyiségben.

Az ültetőgödör aljától kiindulva célszerű körkörösen csigavonalban 5-10 cm átmérőjű geotextillel betekert perforált csövet elhelyezni a későbbi öntözés végett.

A fákat olyan mélységbe ültessük ahogy a faiskolában is voltak.

Alaposan iszapoljuk be és tömörítsük az ültetőközeget.

A törzsvédelem a forróságban könnyen kiszáradó fajoknál fontos, mint a hárs, juhar, gyertyán, vadgesztenye, de nyári ültetésnél minden fánál célszerű alkalmazni. Ez úgy történik, hogy a törzset és a nagyobb vázágakat betekerjük szellőző szövetcsíkokkal.

A fa köré minden esetben használjunk karókat, – lehetőleg hármat – és széles hevederrel, vagy puha kötéllel kötözzük a fa törzséhez.

A koronát metsszük meg a gyökérzet csökkenésének mértékében, tehát ha a gyökerek mintegy fele el lett távolítva kitermeléskor, akkor a korona felét is le kell metszeni. Ha kell ritkítsuk, ha nem akkor csak harmadával-felével vágjuk vissza a vesszőket külső állású rügyre.

Mikor ültessünk?

Az optimális időpont október közepétől november közepéig van, de fagymentes időben bármikor ültethetük. Tavasszal és nyáron a kiszáradás veszélye miatt intenzívebb ápolást kell alkalmaznunk.

Hogyan gondozzuk az elültetett csemetéket?

Az elültetett fákat kötelességünk gondozni is. Ha erre nincs módunk akkor inkább ne ültessünk!

Öntözés

Telepítéskor alaposan áztassuk be az ültetőgödröket, de később is fontos szempont, hogy alaposan, de ritkábban öntözzünk, úgy, hogy a teljes földlabda nedvesedjen át. A perforált csövet legalább kétszer töltsük fel teljesen vízzel, de ne csak ebbe töltsünk, hanem alakítsunk ki a koronacsurgóban akkora tányért, hogy kb. 10 liter víz beleférjen. Érdemes mulcsot tenni a törzs köré.

Öntözés szempontjából az első 3 év a kritikus, amikor még nincsenek mélyre hatoló gyökerek. Nyáron homoktalajon 2-3 naponta feltétlenül öntözzük meg a kis fákat.

Új találmány a faöntöző zsák, melyet a fa törzsére kell kötözni és 60 liter vízzel feltölteni. Ez 5-9 óra alatt csepegve távozik. Kb. 5-7 naponta kell feltölteni.

Hogyan trágyázzunk később?

A későbbi tápanyagutánpótlásra néhány évente használjunk a talaj felszínére szórt, majd beásott érett marhatrágyát kb. 20 kg/m2 mennyiségben.

Hogyan gondozzuk a koronacsurgót?

A fiatal fák körül ne kaszáljunk damilos géppel, mert könnyen megsérthetjük a törzset.

Jó ha a koronacsurgóban nem hagyjuk meg sem a gyomokat, sem a füvet. Pár év múlva pedig a legjobb megoldás évelők és sekélyen gyökerező cserjék ültetése a fák alá, melyek folyamatosan levegősen, lazán tartják a talajt, elősegítik az élénk talajéletet. Gondoljunk az erdőkre, ahol hasonló körülményekhez alkalmazkodtak fáink az évmilliók során.