A gyep betegségei

Miért nem sikerül a füvesítés?

Az utóbbi időben egyre gyakoribb a sikertelen füvesítés. Ennek okait szeretném részletesebben elemezni.

Sok tévhit él a gyepesítéssel kapcsolatban. Például, hogy a sikerhez elég a jó fűmag és a rendszeres öntözés.
Ez sok esetben a véletleneknek köszönhetően igaz lehet, de mi van ha ez nem elég? Sokszor megfelelő a kelés és a növekedés is pár hónapig, aztán pusztul a fű. Mi lehet ennek az oka?

Természetesen több minden és csak helyszíni vizsgálattal tudjuk megállapítani a tényleges okot.

A leggyakoribbak:

  1. Nem megfelelő talaj és talajelőkészítés.
  2. Túlöntözés vagy kevés víz
  3. Kevés tápanyag
  4. Különféle gombás betegségek
  1. Nem megfelelő talaj és talajelőkészítés.

A talaj

Tulajdonképpen szinte mindenféle talaj alkalmas füvesítésre a szélsőségesek kivételével. Gyakran indokolatlanul cserélik ki a talajt nagy költségekbe verve magukat a kerttulajdonosok. Pedig csak megfelelő szakértelemre, esetleg laboratóriumi talajvizsgálatra lenne szükség. Ezek alapján pedig feljavíthatnánk, és trágyával, talajmikróbákkal tehetnénk alkalmassá a füvesítésre talajunkat.

A szélsőséges, tehát például gyakran vízállásos vagy építési törmelékekkel erősen szennyezett talaj önmagában nem alkalmas füvesítésre a legjobb talajelőkészítés mellett sem. Minden növény gyökere levegőt is igényel a gyökérlégzéshez, és ha ezt nem kapja meg akkor tápanyaghiány alakul ki, a növekedés leáll, emellett káros anaerob baktériumok és gombák szaporodnak el és elpusztítják a szenvedő gyökereket.

További szélsőségre utalva tiszta homoktalajon viszont lehet szép gyepünk, de sokal több odafigyelés, gondozás, víz, tápanyag és szaktudás mellett!

  • Talajelőkészítés

A másik említett összetevő a talajelőkészítés, melyre főleg agyagtalajon kell nagyon odafigyelni.

Itt teszek egy kis kitérőt, hogy elmagyarázzam hogy mi is az agyagtalaj. Ugyanis tapasztalatom szerint a legtöbben nem tudják a gyakorlatban megmondani milyen is a talajuk, mi a fő alkotórésze: agyag, homok, netán ezek keveréke a vályog?

Tiszta agyagból készül a kerámia tetőcserép és korongozással sokféle kézműves termék. Természetes tavakat is készítenek agyag ledöngölésével ami tartós vízszigetelést ad. Tehát az agyag nedvesen kenhető-gyúrható, vízszigetelő tulajdonságú, szárazon pedig kőkemény, repedező. Az ilyen közegbe nehezen hatolnak le a gyökerek, kiszáradva elszakadhatnak, a víz pang a felső rétegekben és a levegőtlenség miatt sínylődnek a növények.

De mikor alakulhat ki ilyen állapot?

A természetben nincs holt talaj ahol ne lennének előbb-utóbb különféle talajélőlények amelyek gondoskodnak arról, hogy a talaj élettel legyen teli, vagyis különféle férgek, vakondokok, rovarok lyukasztják keresztül-kasul biztosítva ezzel a levegő és víz mozgását. Emelett sok mikroszkópikus lény is javítja az agyag vízátjárhatóságát, ugyanis táplálékul szolgálnak pl. a fonálférgeknek, lebontják a szerves maradványokat miáltal humuszt termelnek ami lehetővé teszi az agyagtalaj morzsalékosságát.

Amenyiben nedves agyagtalajon nagy, nehéz építőipari gépekkel rendezzük a kertet, hordjuk be az anyagokat, olyan hatást érünk el mint korongozásnál, mintha összegyúrnánk egy hatalmas kézzel a talajt egy élettelen masszává amiben nem marad sem levegő, sem jelentős talajélet. Ezután a víz pangani fog a kertben, anaerob baktériumok szaporodnak el melyektől jellegzetesen bűzös lesz a talaj, nagy esők után pocsolyás lesz a kert, végső soron a fű elpusztul.

A megoldás, hogy várjunk amíg a talaj félig kiszárad és dolgozzunk kisebb gépekkel, melyek jóval kevésbé tömörítik a talajt. Emellett keverjünk a talajba nagy mennyiségű komposztot, homokot, érett szerves trágyát.

Viszont ha már ez az állapot kialakult nehéz rajta segíteni újrafüvesítés nélkül. Meg lehet próbálkozni talajlyugatással, a lyukakat homokkal, komposzttal feltöltve, különféle talajéletet serkentő szerves trágyákkal, komposztterítéssel. Lényeg, hogy a talajélet fokozásával javítsuk a talaj szerkezetét. Közben gondunk lehet a fű gombás betegségeivel, melyeknek kedvez ez az állapot és utólag nehéz ellenük védekezni, jobb a megelőzés a gyepnek ideális életfeltételek biztosításával. Erről majd egy másik cikkben írok részletesen.

Homoktalajon sokkal egyszerűbb a talajelőkészítés. Ez kevésbé hajlamos tömörödésre, a homokszemcsék között mindig marad elegendő levegő. (Ugyanakkor ne keverjük össze ezeket a szárazon hasonlónak tűnő, poros ún. romtalajokkal, melyek a túlzott mértékű műveléssel, építőipari anyagok bejutásával  alakulnak ki, és olyan apró szemcsékből állnak, hogy szárazon a vizet sem képesek átengedni.)