Vetett fű vagy gyepszőnyeg?

gyepszonyeg-keszgyep
gyep

Tapasztalataim szerint sokaknak okoz fejtörést, hogy gyepszőnyeget vagy vetést válasszanak-e? Ennek eldöntéséhez szeretnék néhány tanácsot adni.

Természetesen ár szempontjából a vetés vezet, azonban ha figyelembe vesszük, hogy sokkal nagyobb a kockázata, sokkal gyakrabban kell pótvetést, gyomlálást végezni, akkor már nem olyan egyértelmű a dolog.

A gyepszőnyeg szántóföldeken egy-másfél év alatt „érik” kész gyeppé, tehát gyakorlatilag ennyi időt nyerünk vele.

A gyepszőnyeggel ideig-óráig el lehet fedni a rossz talajelőkészítés hibáit, hiszen lefektetés után közvetlenül nem látszik mi is van alatta.  Azonban tudni kell, hogy rossz ápolás mellett a gyepszőnyeg is kiritkul pár év alatt. Általános szabály, hogy ugyanolyan minőségű, aprómorzsás, laza, levegős, tápanyaggal feltöltött talajt igényel a gyepszőnyeg is mint a vetés.

Sokan szeretik a magas gyepet, ezért a frissen lerakott gyepszőnyeget hagyják megnőni és csak ritkán, 2-3 hetente nyírják, azonban ezt nehezen viseli mivel rendszeres, rövid nyíráshoz szokott, így alul kiritkul, kisárgul, könnyen megbetegszik.

Vetett fű esetén magunk választhatjuk meg a fűfajok- és fajták összetételét, ami nagyon sokféle, a célnak megfelelő típus kiválasztását teszi lehetővé, míg gyepszőnyegnél jó esetben 2-3 féle között választhatunk. Eddig például hazánkban nem volt forgalomban árnyéktűrő gyepszőnyeg, de most már korlátozott mennyiségben beszerezhező. (Az árnyéktűrő-képesség nem jelenti, hogy szinte teljes árnyékban szép gyepet kapunk ahol csak a páfrány és borostyán él meg, inkább a sok magas tujával, fákkal árnyékolt kertekbe való.)

A kereskedelmi forgalomba kerülő fűmagkeverékeket valamilyen hangzatos – jó esetben célirányos – névvel próbálják megkülönböztetni egymástól. Szakemberek számára többet jelent a kötelezően feltüntetett faj- és fajtaösszetétel, ezek alapján tudják a különféle viszonyok közé a megfelelő keveréket választani.

A vetett fűnek van egy nagy előnye a gyepszőnyeghez képest, a sokkal mélyebb gyökerezésből eredő jobb szélsőséges környezettűrő-képesség. Megfigyeltem, hogy olyan helyen ahol nagyon száraz, meleg időben elromlott az automata öntözőrendszer és a hibát csak napok múlva vették észre, ott az egyéves gyepszőnyeges résznél sokkal nagyobb volt a kár, több helyen hatalmas kiégett foltok éktelenkedtek. A problémát az okozza, hogy a gyepszőnyeg leterítése után amikor még nincs legyökerezve fontos az igen gyakori öntözés és ezt később sem ritkítják fokozatosan amikor már jó lenne, hogy a gyökereket a mélyebb talajrétegekbe kényszerítsék. Ezért fontos a ritkább, de nagyobb adagokban való öntözés.  A jól beállt gyepet általában elegendő hetente egyszer, nagy szárazságban kétszer öntözni kb. 30 liter vízzel/m2 (30 mm).

Az utóbbi években rendszeressé váló özönvízszerű esők megnehezítik a vetéssel való gyepesítést főleg lejtőkön.

Vetésnél főleg nagyvárosokban vagy nagyobb területeken jelentkezhet madárkár, kisebb területeken tapasztalataim szerint nem kell vele számolni.

Létezik a vetéses technológiának egy amerikából származó változata az ún. hidrovetés, amikor a fűmagot speciális géppel többféle anyaggal együtt juttatják ki. Fő előnye a gyorsabb és biztonságosabb kelés, a kijuttatott „mulcs”-szerű anyag összefüggő réteget képezve megvédi a magot az eróziótól is. A maggal összekevert tápanyag közvetlenül a szükséges helyen áll rendelkezésre. Sőt keverhetnek meszet, csírázásserkentő, vízmegtartó anyagot is a keverékbe. Ára a gyepszőnyeg és a kézi vetés között van.

Összegezve azt ajánlom, hogy ahol nem sürgős és van türelmünk, időnk kezelni 2-3 hónapig a gyepet, ott nyugodtan válasszuk a hagyományos, vetéses technológiát, ha viszont 2 hét alatt kész gyepet szeretnénk akkor csak a gyepszőnyeg marad. Vetésnél ne a fűmagon spóroljunk, gondoljunk arra, hogy sok évre előre dolgozunk!

Ne feledjük, hogy szeptember elején van a vetéses füvesítés legkedvezőbb időpontja!