Gyep helyett II.

Gyep helyett napos fekvésbe párnás és szőnyegalkotó sziklakerti évelőket is használhatunk.

Általában lazább talajon érzik jól magukat, tehát kerüljük a kötött, vizenyős talajokat. A gyepnél jóval kevesebb öntözéssel is beérik, de nyáron mindenképp öntözzük őket. Legjobb ha mikroszórófejeket teszünk 2-3 méterenként, de a csepegtető öntözés is megfelel vagy kisebb felületen használjunk egyszerűen öntözőkannát.

Ültetés előtt mélyen ássuk fel a talajt és forgassunk be érett komposztott, szerves trágyát, kevés vegyes műtrágyát.

Gondoljunk arra, hogy az évelők fenntartása több munkát igényel mint a gyepé, mivel főleg kezdetben rendszeresen kell gyomlálni. Amennyiben nem ültetünk díszfüveket úgy használhatunk szabadforgalmú egyszikűeket irtó gyomirtót is a leveles gyomokra – amilyen a Select Super -, de csak saját felelősségre mivel nincs engedélye dísznövényekre.

A javasolt növénylista:

Arabis caucasica – kaukázusi ikravirág

Armeria maritima – tengerparti pázsitszegfű

Aubrieta hybridek – pázsitviola

Campanula portenschlagiana – dalmát harangvirág

– poscharskyana – balkáni harangvirág

Centranthus ruber – piros sarkantyúvirág

Cerastium tomentosum – molyhos madárhúr

Ceratostigma plumbaginoides – kékgyökér

Chrysanthemum arcticum – északi krizantém

Delosperma nubigenum – sárga délvirág

Dianthus gratianapolitanus – pünkösdi szegfű

– plumarius – tollas szegfű

Euphorbia myrsinites – délszaki kutyatej

– polychroma – színeváltó kutyatej

Festuca glauca – deres csenkesz

– gautieri – medveszőrcsenkesz

Geranium dalmaticum – dalmát gólyaorr

– sanguineum piros gólyaorr

Gypsophila repens – havasi fátyolvirág

Helianthemum hybridek – napvirágok

Hypericum polyphyllum – soklevelű orbáncfű

Iberis sempervirens – örökzöld ikravirág

Nepeta faassenii – kerti macskamenta

Oenothera macrocarpa

Paronychia kapela ssp. serpyllifolia

Phlox douglasii

– subulata

Phuopsis stylosa

Pulsatilla vulgaris

Sagina subulata

Saponaria ocymoides

Saxifraga Arendsii

– paniculata

Sedum spp.

Sempervivum spp.

Silene maritima

– schafta

Stachys byzantina

Thymus x citriodorus

– rotundifolius

– serpyllum

Veronica gentianoides

– prostrata

– incana

A saját kertembe játszótérre apró vörösfenyő fakéregtakarást terveztem és köré ezekből a növényekből kis 1-2 négyzetméteres szegélyeket. Ezekbe 10-20 növény kerül. A vöröshöz illó piros-sárga-fehér színárnyalatot igyekeztem létrehozni. A fakéreg alá geotextilt, szélére szegélynek hosszában élére állított téglát süllyesztek le. A növényeket érdemesebb termesztőknél beszerezni, mert itt nagyobb a választék és jóval olcsóbbak. Például a főváros déli részén ajánlom a Mocsáry évelőkertészetet (lsd. www.mocsaryevelo.hu).

 

 

Napjainkban kertjeink legáltalánosabb talajtakarója a gyep. Azonban ez nem az egyetlen megoldás.

Sokan kezdik felismerni a gyepek problémáit ami az utóbbi években a klímaváltozás miatt egyre fokozottabban jelentkezik.
Az enyhe telek igencsak kedveznek a mohásodásnak, mivel a fűvel ellentétben a moha már néhány plusz celsiusfokon is nő, így tavaszra nagyon felszaporodhat.
Nagy melegben megperzselődik a fű, különösen ha hirtelen jelentkezik. A nyár túl kedvezőtlen a gyep füveinek, ezért ilyenkor jóval lassabban nő, ami kedvez a gyomoknak, mint a madársóska, kakaslábfű, muharok. Szintén ilyenkor gombás betegségek lépnek fel, amiket 1-2 fungicides permetezéssel lehetetlen kordában tartani.
Mi hát a megoldás?

Fű helyett sokan kaviccsal, zúzott kővel vagy fakéreggel takarják a kert jó részét.
Legolcsóbb a kavics, de ha túl sok van belőle akkor kicsit unalmas. Például Dunakeszin az Alagliget  lakóparkban egymást érik főleg az utcán a kavicskertek. Az egyébként is sűrű beépítés mikroklímáját ez még tovább rontja, hiszen a vizet nem tartja meg, a meleget tovább növeli, a páratartalmat csökkenti, ezáltal igencsak lerontja a közkedvelt tujafélék egészségi állapotát.
Valamivel jobb megoldás a fakéreg, nagyon szép pl. az apró vörösfenyő amit közvetlenül a talajra vagy geotextilre raknak le ágyásszegélyek közé. A fakéreg tartja a nedvességet, megakadályozza a talaj kiszáradását, növeli a páratartalmat és csökkenti a felmelegedést. Közvetlenül talajra téve fokozatosan lebomlik táplálva a talaj élőlényeit.

Nyugat-Európában már sok helyen látható olyan megoldás, hogy hagyják kaszálatlanul a kevésbé használt díszfüves sávokat. Ezzel gazdagítják az élőhelyet a madaraknak, rovaroknak, gilisztáknak, sünnek és egyéb állatoknak. A sok nyíló virág a méhészeket is örömmel tölti el. Sokan nem is tudják, hogy a nagyvárosok közepén is lehet néhány család méhet tartani ahogy ezt pl. New Yorkban is teszik, ahol sokáig tilos volt a méhészkedés, de a lakosság tiltakozására engedélyezték.

A talajtakarók vagy a gyep közé ültessünk szárazságtűrő cserjéket, fákat, hogy árnyékot adjanak, növeljék a páratartalmat, javítsák a mikroklímát.

Nagyon ellenálló és szép cserje az örökzöld ezüstfa (Elaeagnus pungens). Inkább kapható tarka levelű változata a ’Maculata’ (lsd. fennt).  (Közeli rokona a keskenylevelű ezüstfa (E. angustifolia) sokfelé vadon nő, pl. homokdombokon, szikes talajon, méze különösen finom.)

Ezeknél jóval elterjedtebb, könnyebben beszerezhető, de tüskéikkel sok kellemetlenséget okozó cserjéink a tűztövis (Pyracantha) és a japán borbolya (Berberis thunbergii). Mindkettőből mutatós sövényt nevelhetünk, de a tűztövis jóval gyorsabban nő. A japán borbolyának sok színes levelű törpe fajtája is van melyeket sziklakertbe, út menti ágyásokba, dézsákba társíthatunk.

Fák közül nagyon jók száraz helyekre a mezei juhar (Acer campestre), a bálványfa (’Ailanthus altissima’) magyar nemesítésű ’Bíborsárkány’ fajtája, továbbá az ostorfák, a galagonyák, a kőrisek, a páfrányfenyő, a lepényfa, a csörgőfa, a kínai körte, a fehér akác és a pusztaszil. Ez utóbbi a csodasövénynek felkapott növény, mely fának nevelve gyorsan nagyra nő, csak nagy kertbe ültessük.

Sok évelő is van amik tűrik a száraz viszonyokat, sőt nem is viselik el az automata öntözőrendszerek sokszor vízpazarló ténykedését. Ezekről külön cikkben fogok írni legközelebb.

Érdekes cikk jelent meg a Méhészet decemberi számában ami a kertészet iránt érdeklődőket is érdekelheti.

A méheket sokszor nem tekintjük annyira igazi háziállatnak, mint pl. a szarvasmarhákat, hanem inkább a természet részének. Pedig hazánkban az egész Unióban a legnagyobb a méhsűrűség, vagyis a legtöbb méh van egységnyi területen (közel 13 család/km²). Kicsit hosszadalmas számolás után eljutunk oda, hogy  1,25 m² virágos területnek kell eltartania egy méhet. Ez óriási szám ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezen a területen virágok csak az év egy részében nyílnak.

Általános az egyetértés a méhészek körében, hogy a rendelkezésre álló nektár- és virágpormennyiség  határához közel vagyunk, vagyis többet több méhcsaláddal se tudunk begyűjteni.

Ennek az az óriási veszélye, hogy a méhcsaládszám további növelésével olyannyira lecsökken a kaptáronként begyűjtött méz, hogy ugyanannyi munkával kisebb lesz a méhészek nyeresége is.

Egy másik fontos de még kevésbé ismert tény, hogy felborul a rovarok biológiai egyensúlya is, mivel a méhek a leghatékonyabb nektárgyűjtők és táplálékuk egyezik sok poszméh és más beporzó fajjal is így lassan kiszorítják őket. Hasonlítható ez egy sokezres seregélycsapathoz, bölénycsordához vagy akár sáskajáráshoz ami hirtelen rászabadul a területre és elsöpör minden más hasonlóan táplálkozó rovart.

Nem akartam a részletekbe belemenni csak felhívni a figyelmet arra, hogy előbb-utóbb szükség lesz a méhsűrűség szabályozására is amit jobb ha a méhészek tesznek meg és nem a zöldek kényszerítik ki. A mézfogyasztók számára pedig fontos lenne annak tudatosítása, hogy egy korlátozott mennyiségű természeti kincsről van szó amit ennek tükrében illik megbecsülni.

Egészen a talaj befagyásáig ültethetünk, tehát előfordulhat, hogy még decemberben is ahogy tavaly is. Érdemesebb ősszel telepíteni, mert tavasszal bizonytalanabb a választék a lerakatokban, sokszor a már kiválogatott, félig kiszáradt készletek maradnak.

A választásnál először is nézzünk körül, hogy a környéken milyen gyümölcs fajok teremnek meg. Kevés helyen tenyészik jól a mandula és a gesztenye, ezért ha nem látunk a környéken szépen termő fát akkor ne ültessük.

Diót csak nagyobb kertbe vegyünk, mert hatalmasra nő. A cseresznye valamivel kisebbre, de kisebb kertbe inkább ne kerüljön.

Kisebb kertekbe ültessünk a málnán és ribizlin kívül őszibarackot, almát, birset, naspolyát, meggyet, kajszit, szilvát.  A körte néhány fajtája elég nagyra nő ha jól érzi magát, ilyen pl. a Bosc kobak vagy más néven Alexander.

A permetezések szempontjából házikertben a legkevésbé igényes a ribizli, a meggy, a korai és középérésű cseresznye, a dió, a mogyoró, a kajszi, néhány körte mint az előbb említett Bosc kobak és a nyári körték. Ezeket átlagos helyen és években permetezés nélkül is sikeresen nevelhetjük.
Néhány jó fajta cseresznyéből a Tünde, a Sándor, a Paulus, a Margit és a Petrus.
Almából igénytelen a Gála és a Jonatán, rezisztens a gombabetegségekre a Florina és a Freedom.
Körtéből inkább nyáriakat termesszünk az említett Alexanderen kívül.
Birset szellősebb, levegősebb helyekre telepítsünk, hogy a monília kevéssé károsítsa. Ugyanez igaz az őszibarackra is.
A mogyoró nagy kártevője a mókus, ahol sok van belőle, ott inkább mást válasszunk.
A kajszi nagy betegsége a gutaütés ami hirtelen ág- és teljes fapusztulás. Szerencsére hamar termőre fordul, ezért én mindig eggyel több fát tartok mint amire szükségem lenne, mert 5-6 éves korban rendszerint elpusztulnak. A ceglédi fajták kicsit ellenállóbbak, de igazán a termőhely számít, középkötött talajon, szabad, meleg fekvésben érzi jól magát a kajszi. És szigorúan csak közvetlen virágzás előtt metsszük.

Sokan leírják, hogy pontosan mekkora gödörbe ültessünk. Ennek igazából csak erősen kötött talajon van jelentősége, jó laza talajon elég akkora ültetőgödör, hogy a trágyával kevert földbe a kissé visszametszett gyökerek bőven beleférjenek. Erősen agyagos talajon tényleg áshatunk 1 m x 1 m x 80 cm-es gödröt amit tőzeggel, komposzttal, homokkal, érett istállótrágyával javítsunk fel. Tartós műtrágyát – pl. Buviplant tabletta – mindig célszerű adni.