Néhány kihagyhatatlan sziklakerti növény

Napos évelőágyásokba, sziklakertekbe szeretnék néhány nagyon bevált, általánosan használható, szép évelőt és törpecserjét, fenyőt ajánlani. Ezeket mindenképp laza, gyommentes, jó vízáteresztő talajra ültessük.

Pázsitviola – Aubrieta spp.

Neve is mutatja, hogy egy párnás, enyhén terjedő tövű évelőről van szó, mely igen mutatós kora tavaszi színfolt. Sűrű növésével a kisebb gyomokat elnyomja, de a tarackkal nem birkózik meg. Sokféle színben kapható, elterjedt évelő, mely egy sziklakertből sem hiányozhat.

Árlevelű lángvirág – Phlox hibridek

Az előzőnél kissé hajlamosabb az elgyomosodásra, de hosszabb életű, ellenállóbb évelő.
Szintén április-májusban virágzó, változatos színekben kapható gyakori évelő.

Alpesi hanga – Erica carnea

Botanikailag törpecserje, de sziklakertben az évelők között jól használható.
Virágbimbói már késő ősszel megjelennek és enyhe teleken már decemberben, vagy kora tavasszal nyílnak, hideg teleken viszont félig-meddig leperegnek, de azért mutatósak a hóban is (lsd. felső fénykép). Piros, fehér és rózsaszín fajtái vannak.

Törpefenyő – Pinus mugo

Az alapfaj 1-4 méter magas de fajtái törpébbek, legkisebb elterjedt fajtája a Pinus mugo var. Pumilio 40-60 cm-es. Idősebb korban elterülve az 1-2 m szélességet is elérheti. Sok egyéb törpe fajtája is van pl. a gömbölyded Little Lady, a lapított gömb Mops és a talán legkisebb, kevésbé elterjedt Humpy. Nagyobb sziklakertekbe, sírokra való a karcsú, oszlopos 2-3 m-es Elemér fajta.

Havasi madárbirs – Cotoneaster congestus

A madárbirsek nagyon gyakoriak mindenütt, így sziklakertekben is, viszont leggyakrabban a gyors növésű, ráadásul felfelé törő fajtákat ültetik, melyek pár év alatt elnyomnak minden körülöttük élő növényt, így folyamatosan vissza kell metszeni, legyökerező szárukat kitépve kordában tartani. Mindezt elkerülhetjük ha a talajhoz simuló, kifejezetten lassú növésű havasi madárbirset választjuk sziklakertekbe.

Néhány díszfű sem hiányozhat a napos sziklakertekből. Ezek igazodjanak a kert méretéhez, tehát ne ültessük az elterjedt nagy méretű virágosnád, pampafű, olasz nád fajtákat, hanem például virágzáskor nagyon szépek a nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.) és a keskenylevelű árvalányhaj (Stipa tenuissima). Az elterjedt tollborzfűnek is van kimondottan törpe fajtája (Pennisetum alopecuroides ’Little Bunny’).

A hagymás társaság sem hiányozhat egyetlen sziklakertből sem. Viszont gondozásnál oda kell figyelni rájuk, mert visszahúzódva könnyen kikapálhatjuk őket, a nagyobb elterülő növények pedig elnyomhatják.
A sáfrányok vagy crocusok a legkorábban nyílók, későbbiek a kevésbé nemesített, kisebbre növő botanikai tulipánok és törpe nárciszok. Érdemes csillagvirágokat (Scilla), hóvirágot és egyéb hagymásokat is ültetni. A következő öt hagymás hosszú ideig leromlás nélkül megmarad: Allium moly, A. sphaerocephalon, Muscari armeniacum, Ixiolirion tataricum, Tulipa bakeri ’Lilac Wonder. Ezek hollandiai termesztésből jelenleg kaphatók még a szupermarketekben is bár tavasszal ültetve nem biztos, hogy azévben virágoznak. A rizómások közül a törpe nőszirmot (Iris pumila) javaslom.

Ixiolirion tataricum