Bár elmúltak a legzordabb téli napok, a természet le van maradva a szokásostól.
A hóvirág mellett lassan a téltemető kezd nyílni. A fűz barkái
is nyílnak már.
Vihetünk a szobába a gyümölcsfák vesszőiből is dísznek.
A kérdőívek legújabb kiértékelése szerint továbbra is a dísznövényes
témák vezetnek alaposan: 1. új dísznövényfajok, 2. díszfák, díszcserjék, 3.
szobanövények, 4. dézsák, balkonládák növényei, 5. évelők.
Ezután kissé lemaradva a növényvédelem, majd a többi. Részleteket lsd. a honlapon.
A palántanevelést folytassuk, ennek hőmérsékleti igényeit nem árt átolvasnunk:
A palántanevelés hőmérséklete (Kert. és Sz. 2000/7)
A palántáról szaporított hajtatott zöldségféléket hőmérsékletigényük
alapján a termesztési gyakorlatban két csoportra osztjuk, melegigényes a paprika,
a paradicsom, az uborka, a dinnye és a spárgatök; hidegtűrő a fejes saláta,
a karalábé, a kelkáposzta, valamint a karfiol.
Nálunk a legenyhébb teleken sem lehet ezeknek a növényeknek a palántáit - akár
a hidegtűrőkét is - fűtés nélküli fóliasátorban vagy üvegházban megnevelni.
Ha a melegigényes növények csírázási optimumát vesszük alapul, akkor 28-30 °C
hőmérsékletet kell a légtérben, illetve a csíráztató közegben tartani, azaz
annyira kell a palántanevelőt felfűteni, hogy a külső hőmérséklettől függetlenül
meg legyen ez a hőmérsékleti érték. Szerencsére a nagy hídegek nem tartósak
nálunk, ráadásul a növények nem károsodnak, ha átmenetileg az optimumnál 1-2
°C-kal alacsonyabb a hőmérséklet.
A növények hőmérsékleti igénye a fejlődésük folyamán változik. Legtöbb meleget
a csírázáshoz igénylik, majd a szikleveles korban lényegesen kevesebbet, ugyanakkor
a lomblevelek megjelenésével a hőigény újból megnövekszik. Bár az általánosan
elfogadott szabály szerint csírázáskor a növények a lombleveles korukhoz képest
kb. 7 °C-kal többet, a szikleveles korban 7 °C-kal kevesebbet igényelnek, azonban
ennél árnyaltabban, pontosabban szoktuk az értékeket megadni, tekintettel a
fényviszonyokra és a fajok, valamint a fajták sajátos igényére. Ezek a következők:
Paprikánál csírázáskor 28-30 °C, szikleveles korban nappal 18-20 °C, éjjel 17-18
°C, lombleveles korban, nappal, napos idő esetén 22-25 °C, borús idő esetén
20-22 °C, éjjel, napos időt követően 18-22 °C, borús időt követően 16-18 °C.
Paradicsomnál: csírázáskor 25-28 °C, szikleveles korban
nappal 18-20 °C, éjjel 16-18 °C, lombleveles korban nappal, napos idő esetén
20-24 °C, borús idő esetén 18-20 °C, éjjel, napos időt követően 16-18 °C, borús
időt követően 15-17 °C.
Uborka, dinnye, spárgatök esetében: csírázáskor 26-28 °C, szikleveles korban
nappal 18-20 °C, éjjel 16-18 °C, lombleveles korban nappal, napos idő esetén
24-25 °C, borús idő esetén 20-22 °C, éjjel, napos időt követően 18-20 °C, borús
időt követően 16-18 °C.
Káposztafélék: csírázáskor 1620 °C, szikleveles korban nappal 14-16 °C, éjjel
12-14 °C, lombleveles korban nappal, napos idő esetén 18-20 °C, borús idő esetén
16-18 °C, éjjel, napos időt követően 14-16 °C, borús időt követően 12-14 °C.
Tojásgyümölcs: csírázáskor 2830 °C, szikleveles korban nappal 18-20 °C, éjjel
16-18 °C, lombleveles korban nappal, napos idő esetén 24-25 °C, borús idő esetén
20-22 °C, éjjel, napos időt követően 20-22 °C, borús időt követően 18-20 °C.
Fejes saláta: csírázáskor 12-15 °C, szikleveles korban nappal 10-12 °C, éjjel
8-10 °C, lombleveles korban nappal, napos idő esetén 16-18 °C, borús idő esetén
14-16 °C, éjjel, napos időt követően 14--16 °C, borús időt követően 12-14 °C.
A jelzett hőmérsékletnél 1-2 °C-kal alacsonyabb értékek tartásának különösebben
káros következményei nincsenek, ellenben jelentősebb eltérés esetén magszárképződés,
későbbi virágelrúgás következhet be! 1-2 °C-kal magasabb hőmérséklet esetén
a növények kisebb mértékű megnyúlásával lehet számolni, ennél lényegesen magasabb
értékek már károsak lehetnek a palánták fejlődésére!
A palántanevelés során nemcsak a léghőmérsékletre, hanem a termesztőközeg hőmérsékletére
is figyelni kell! Különösen a csírázás idején fontos, hogy a jelzett értékek
a talajban is meglegyenek. Gyakori hiba, hogy a hőmérőket nem a növények magasságában
helyezik el, hanem attól lényegesen magasabban.
Z.L.
Alig merem leírni, mert tudom nagy gond, hogy amint a talajra rá lehet menni
vessük a mákot, zöldborsót, spenótot, duggassuk a hagymát zöldhagymának
és a fokhagymát.
Szabadföldi ágyakba vessünk káposztaféléket, salátát. Ezek fölé húzzunk
még legalább egy kis fóliaalagutat.
Vásároljuk meg a lemosó permetezéshez szükséges szereket, de ne siessük el a kezelést, várjuk meg a rügypattanást amikor a szer már be tud jutni a kis levélkezdemények közé.
Almához a Neviként (pajzstetvek, atkák, varasodás, lisztharmat),
körtéhez, cseresznyéhez, meggyhez, ribiszkéhez é s köszmétéhez az Agrol Pluszt
(pajzstetű, levélbolha, levéltetvek),
kajszihoz, őszibarackhoz, málnához a bordói levet (baktériumos és gombás betegségek),
szilvához a Neviként vagy Agrol Pluszt javaslom.
Sok új nyugati üzletközpont jelent meg az országban, melyekben sokszor
dísznövények is kaphatók.
Kicsit széjjelnéztem az egyikben és meglepve láttam milyen sok szép nyíló
virágjuk van, melyek igen mutatósak.
Csakhogy a legmutatósabbak általában különleges igényűek is.
Most az Aeschynanthus-t szeretném bemutatni.
Örökzöld, kúszó szárú évelők, melyek közül leginkább az A. marmoratus, pulcher, speciosus és lobbianus termesztett a sok hibrid mellett. Jáva szigetéről és az Indo-maláji szigetvilágból származnak.
Melegházi, páraigényes fajok, de talán az A. marmoratus kevésbé igényes, igaz virágai nem mutatósak, csak tarka levelei.
Függesztett cserépben igen mutatósak. Télen vagy tavasszal virágoznak.
Igen fagyérzékenyek. Éjjel 18-21, nappal 24 C feletti hőmérséklet
ideális számukra.
A tűző napsütéstől védjük.
Közepes víz- és tápanyagigényűek.
Virágzás után vágjuk vissza 15 cm-re.
Az A. marmoratus 1-2 levélpáros hajtásdugványai földben és vízben is meggyökeresednek.
A mikulasviragot ilyenkor vissza kell metszeni 15 cm-re, az
öntözést minimálisra csökkenteni és hűvösebb helyre vinni. Májusban lehet
átültetni, tápoldatozni, bőségesen öntözni.
Télen a rövidnappalok hatására virágzik. Írtam róla a lapomon "A hét növénye"
részben.
A kaktuszokat magról szaporítják. Jó vízáteresztő, laza talajba
vetnek meleg párás helyen. A cserepet üveggel letakarva nem szárad ki. Szikleveles
korban átültetik kicsi cserepekbe és ekkor még gyakran öntözik ahogy a földje
kiszárad.
Én csak néhány szabadföldön nálunk is áttelelő fajt nevelek az ablakomban
kiültetésre. (Opuntia phaeacantha, O. compressa). Van egy O. ficus-indica-m
is ami nem fagytűrő, termése ehető. Azért írom ezeket, mert nagy magvúak és
kezdőknek ajánlható fajok (ha nálam megmaradtak akkor biztosan :-) ). Tapasztalt
gyűjtőkkel a kaktusz listán lehet összejönni: feliratkozas: listserver@d6.szif.hu
cimen levéltestbe: subscribe kaktusz neved
A teleltetés alatt bármikor megmetszheti a tavaszi intenzív növekedés előtt, de ősszel is meg lehetett volna és a lemetszett szárakról dugványokat gyökereztetni. Egyszerűen 5-10 cm-re kell visszametszeni. Egyesek szerint a legszebbek a minden évben újranevelt fiatal futómuskátlik.
Régebben irtam mar egy osszellitast a Valaszok 1999/22.héten. Beszerezni bármikor be lehet, de talán nyáron kedvezőbb amikor nem kell hirtelen egész más klímába csöppenniük és vagy megmaradnak vagy nem (központifűtéses száraz levegő, fényhiány).
A beteg részeket megfontoltan bele lehet tenni. Ez azt jelenti,
hogy
ha pl. tudod, hogy a paradicsomszarakbol keszult komposztot nem
paradicsom ala hasznalod majd fel akkor beteheted. Ha faulteteshez
hasznalod a godor aljara akkor szinte mindent betehetsz.
De ha talajtakarasra hasznalod akkor a szel konnyen atviheti a
fertozo gombakepleteket a szomszedos paradicsomba.
A gombatragya nagyon jo komposztnak.
A pajorok ellen nem nagyon lehet mit tenni, legfeljebb kiszoraskor elpusztitani
oket. Illetve lehetne talajfertotlenitoszert belekeverni es letakarva
hagyni, de ezt nem javaslom, mert akkor a hasznos mikrobak is
elpusztulnanak, marpedig a komposztnak ez az egyik fo erossege.
Egyelore nincs chat programunk, talan majd egyszer.
Magyarorszagon nem kapsz sehol. Nyugat-Európában, foleg Angliaban viszont igen. Nalunk a sziklakerti gondnoknak van 3 tarkalevelu valtozata, de a fentit nem ismeri o sem. Az alapfaj nem latvanyos, csak a fajtak, valtozatok, azokat pedig csak dugvanyrol lehet szaporitani, meg mikroszaporitasrol sem.
A Basudin 600 engedélyokirata nem említi az atkákat, így valószínűleg nem igazán hatásos ellenük. Ez egy szerves foszforsavészter, ami mindenféle rovart megöl, de az atkákat nem.
Ha maskent nem megy el kell kuloniteni a novenyeket egy sarokba
es erosebb, uvehghazakban hasznalatos szerekkel probalkozni. Pl. Actellic,
Decis, Lannate, Sumicidin, Ultracid, Unifosz szerekkel kezelni. Ezek mind
általános forgalmi kategoriajuak, vagyis barki megveheti.
Eloszor ajanlom a Decis-t, mely mindenhol kaphato es emberre a legkevesbe
artalmas. De mindenkepp tartsa be a munkaegeszsegugyi varakozasi idot, ennek
letelteig ne vigye vissza a novenyeket eredeti helyukre.
A petekbol 1-2 het mulva ujbol kelesek lesznek es akkor sajnos megint permetezni
kell. De nehany permetezessel valoszinuleg szamuzheti ezeket a kartevoket.
A Novenda bimbólikasztó-bogár, pajzstetű, takácsatkák, sodrómolyok,
levéltetvek és almavarasodás ellen hatásos elsősorban. Ezért almánál
varasodás ellen már nem kell egyéb lemosót alkalmazni, lisztharmat
ellen viszont hatástalan, mert a rügyek belsejébe nem jut be a szer
ahol a szaporítóképletek vannak. (Hatásosabb a fertőzött vesszők
végeit visszavágni, mint a jonatánnál szokták, ez persze csökkenti a
termést). Lisztharmat ellen permetezni még virágzás előtt, de
rügypattanás után a legfontosabb, mert ezzel megakadályozzuk az újabb
fertőzéseket.
Őszibaracknál mikor kell elkezdeni a lemosópermetezést?
Amikor a rügyek már megpattantak, de még nem bomlottak ki a levelek,
virágok (rendszerint márc. 20-22 +- 1-2 hét).
Ha sok volt a rovarkártevő akkor Báriumpoliszulfid (Neopol),
ha csak a tafrina veszélyeztet akkor Bordói lé, ha mindkettő akkor a
Neviként javaslom. A Novenda perzselést okoz csonthéjasoknál.
Az almatermésűeken kívül lehet-e mást is permetezni a Novenda-val?
Most, hogy az idő ilyen gyorsan melegszik, mit tanácsolsz, mikor
lehet metszeni az alma és a körtefákat?
A akácot leginkább gyökérsarjról érdemes szaporítani, mert magja csak leforrázva csíraképes és így később kapunk ültethető csemetét. A gyökérsarj könnyen megered, sőt sokszor egy-egy gyökérdarab is magától kihajt.
Őszibarackot, mandulát és más gyümölcsfajokat oltványként érdemes vásárolni, mivel csak így adja vissza az évtizedek alatt kinemesített jó fajta tulajdonságait. Ha magot vet lehet, hogy nagyon rossz minőségű gyümölcsöt terem majd és jóval később is fordul termőre.
Rózsáról már írtam régebben "A hét növénye" alatt.