HETI KERTBARÁT HÍRLEVÉL

14. hét - április 3-9.

Már a kertünkben is kinyílt az első kerti nárcisz és jácint, javában nyílik az aranyvessző, az illatos bangita (Viburnum fragrans), a korai dísszilvák (Prunus spp.) a fogas-írek (Dentaria spp.), a kökörcsinek (Pulsatilla spp.), a sárga tyúktaréj (Gagea lutea), a hófény (Chionodoxa), a salátaboglárka (Ficaria verna), a bogláros és berki szellőrózsa (Anemone ranunculoides és nemorosa), a tavasznyitó csillagvirág (Scilla mischtschenkoana), az illatos ibolya (Viola odorata) és a sokféle kankalin (Primula spp.).


Kiállítás, tanfolyam

Április 28-30 közt rendezik meg a Szent István Egyetemen (Kertészeti) a már hagyományosnak számító tavaszi dísznövény kiállítást.

Árusok, bemutatók mellett az előadásokon a fő téma most a számítógép helye a kertészetben. Bemutatják pl. a dísznövény tanszék új CD-jét, melyen többszáz fafaj szerepel.

Érdeklődés: 372-6270.

Április 15-ig lehet jelentkezni a komposztálási tanfolyamra, mely 4 alkalommal lesz ugyancsak a Villányi út 35-43. sz alatt. A 24 óra 5800 Ft-ba kerül. Aki esetleg elmegy nagyon hálás lennék, ha összeállítana egy kis anyagot, melyet közreadnék.

Érdeklődés: 302-7749, Ökofórum-Alapítvány


Gyümölcs

Fáink nagy részének megmetszése után lassan a kajszi, őszibarackra is sort keríthetünk. Ezeket is fejezzük be virágzásig. Ilyenkor van a legkisebb valószínűsége a kajszi gutaütés fertőzésének.

Az őszibarackot rendszeresen kell metszeni, mert a termést az egyéves vesszőkön hozza.
Először kiritkítjuk azokat, majd a szőlőhöz hasonlóan hosszúcsapos váltómetszéssel is szokás metszeni. De itt az ugarvesszőt sokszor a termővessző mellett és nem azon hagyjuk. Erősebb vesszőt válasszunk termőnek, gyengébbet pedig ugarnak.
Túl sok vesszőt ne hagyjunk, mert legyengül a fa. Figyeljük a fa növekedését, ha nagyon sok erős vesszőt nevel - akár méterhez közelieket is - akkor több vesszőt hagyjunk, ha sok-sok apró vesszőnk van azokat alaposan ritkítsuk ki, metsszük vissza.

Újabban úgy is szokás metszeni, hogy 20-30 cm-ként hagyunk termővesszőket, melyeket egyszerűen felére-harmadára visszametszünk. Ezeken képződnek a jövő évi termőhajtások is.

De mint írtam a múltkor a szőlőnél, itt is az a lényeg, hogy megfelelő számú erős termőrügy maradjon. Ezért úgy is lehet metszeni, hogy kiválasztjuk a legfejlettebb 70-90 cm-es vesszőket és jól elosztva 40 cm-ként 30-80 db-ot hagyunk meg belőlük. A többi vesszőt mind lemetsszük. Ez a leggyorsabb, nagyüzemekben alkalmazott metszésmód.

Igyekezzünk a lemosó permetezésekkel.

A frissen ültetett fák tányérjára szórjunk komposztot, érett trágyát, ha egyik sincs fűkaszalékot.


Szőlő

Lássunk neki a szőlő metszésének!

Leggyakoribb a váltómetszés, melynek rövidcsapos formáját röviden megfogalmazva így végezzük:

1. év: két rügyre metszünk.

2. év: az előző évben meghagyott felső rügyből kinőtt vesszőt teljesen lemetsszük a rüggyel együtt melyet tavaly meghagytunk, az alsó vesszőből nőtt vesszőt pedig 2 rügyre metsszük. (Így ismét van 2 rügyünk).

Általában a nagyobb fürtű, igen bőtermő fajtákat metsszük így (nem jó ott ahol a felsőbb rügyek termékenyebbek, itt a 2. évben a felső vesszőn nem 2 hanem több rügyet hagyunk).

Pár hete idéztem a metszésről részletesebben.

Most már ültethetjük a szőlőt. A tapgyökereket csak kissé vágjuk vissza, 8-10 cm-re, de a meghagyott 1-2 oltványvesszőből csak 1-2 rügyet hagyjunk. Ültetés előtt áztassuk be 1 napra vödörbe, az elültetett tövet alaposan öntözzük be majd kupacoljuk fel.


Dísznövény

Az aranyvesszőt vagy aranyfát mindenki ismeri, csak a nevét ismerik rosszul aranyesőnek. Pedig az aranyeső egy jóval később virágzó, akáchoz hasonló virágú, erdeinkben vadon is előforduló cserje.

Az aranyvessző Kínából származik, bár már inkább csak hibridjeit ültetik.

Szinte mindenhol megél napon vagy félárnyékban, de túl száraz, vagy árnyékos helyre ne ültessük.

Mivel magot nem hoz fás- vagy zölddugvánnyal szaporítható.