A múlt héten frissítettem a honlapon a témaszavazatokat. A
csaknem másfélszáz visszajelzés alapján tovább nőtt a dísznövények iránti
érdeklődés, olyannyira, hogy már az első öt helyet uralják. A tél közeledtével
pedig a szobanövények is alaposan előtérbe kerültek.
Igyekszem a kívánságokat figyelembe venni.
Múlt héten az időjárás igazi őszire fordult, 0°C minimum, 10°C
maximum hőmérsékletekkel.
Ezzel párhuzamosan befejeződtek a társaság ez évi időjárási, műszeres előrejelzési
megfigyelései.
Az 1999-es évben törekedtünk arra, hagy a rendelkezésünkre álló konkrét adatok,
megfigyelések alapján közérthető, a károsítók fő tendenciáira, a védekezések
időzítésére és a növényvédő szerek választására vonatkozó tanácsokat adjunk.
Az 1998-as próbaidőszak után az idén 3 helyen működtettünk megfigyelő bázist
és felhasználtuk a Csongrád megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
adatait, mely intézmény a Növényvédelmi Társaság egyik alapítója.
A jövőben - a korábbi tapasztalatokra alapozva - szeretnénk kibővíteni, teljesebbé
tenni ezt a tevékenységet, számítva a felhasználók véleményére, javaslataira.
Záró anyagunkban a következő aktuális teendőkre hívjuk fel a figyelmet. Ismételten
hangsúlyozzuk a gyümölcs és szőlő területek őszi zárópermetezésének jelentőségét.
Ez a munka még nem késő, fagymentes napokon elvégezhető, a korábbi javaslataink
szerint.
Ugyancsak fontos őszi munka a rágcsálók irtása. Elsősorban a hörcsög felszaporodása
jellemző, de helyenként a mezei pocak és az egérfélék is károsítanak. Az utóbbiak
ellen jó eredményt ad a REDENTIN - 70, a hörcsög kiirtására POLYTANOL a legjobb,
de ezt a munkát növényvédelmi szolgáltatóktól kell megrendelni.
Hódmezővásárhely, 1999. 10. 19,
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Mándoki András
Tel.: 62-242-267
30-9-530-272
Mile Lajos
62-248-202
Kevesen tudják, hogy az idei súlyos belvízhelyzet kialakulásához az eketalpbetegség is hozzájárult.
Ássuk vagy szántassuk fel a talajt.
Jó ha a szántást nem pontosan ugyanolyan mélységben szántjuk fel minden
évben, mert ez ún. eketalpbetegséget okoz, ami azt jelenti, hogy egy kemény,
szinte vízzáró réteg keletkezik és a gyökerek nehezen hatolnak át rajta,
nagy esőzések után pedig a növények sárgulnak a pangó víz által okozott
oxigénhiánytól.
Kötött talajon nagyon fontos a szántás idejének gondos megválasztása, mert
ha túl nedves akkor igen rögös lesz a jövő évi magágyunk. Akkor szántsunk,
ha a 14-16 cm mélyről vett talaj marokkal erősen összenyomva, majd két ujjunk
között összeszorítva darabokra törik és apró rögök képződnek belőle. Ha
nem tudjuk ujjunkkal összenyomni, mert nagyon kemény, azaz száraz, vagy
benyomódik de nem omlik szét, mert képlékeny, azaz túl nedves, nem szabad
a talajra menni és művelni sem.
A szántást csak akkor egyengessük el ha tavasszal nagyon korán vetünk, pl.
mákot, fokhagymát.
Szántás előtt trágyázzunk!
Jó ha 3-4 évente 5-600 kg/100 m2 szervestrágyát is adunk, mert bármilyen
is a talajunk az igencsak a javára válik. A szervesanyag javítja a talaj
szerkezetét, növeli a víztartó-, tápanyagbefogadó- és szolgáltató-képességet,
javítja a hőgazdálkodást, a talaj életét.
Ugyanakkor 5-6 kg szuperfoszfátot és kálisót is adjunk mellé ekkora területre.
Ha a megvásárolt csemetéket nem tudjuk már elültetni vermeljük le 40 cm mély árokba ferdén megdöntve.
A szőlő tárolásához kiegészítésképpen megemlítem, hogy a vesszőt fürtöstül lemetszve és alsó részét vízbe téve, a fölsőt pedig paraffinnal lezárva is tárolhatunk.
Szedjük fel azokat a virágos növényeket, melyeknek gumóját, hagymáját télire elraktározzuk (dália, kanna, kardvirág, gumós begónia stb.). A földtől megtisztítva szellős helyen szárítsuk meg és szellős zsákban pl. pincében, kamrában tároljuk. Ha túl száraz a tároló, néha permetezzünk, hogy ne töppedjenek össze túlságosan.
A pampafű (Cortaderia selloana)
Ez a Dél-Amerikából származó, japánfűnél magasabb, 2-3-re megnövő fű kétségtelenül a legszebb díszfüvünk. Szeptember-októberben hozza hatalmas, fénylő fehéres bugáit.
Van csíkos levélszélű, vöröses bugájú és törpe (Pumila) fajtája
is.
Napos fekvést, mély rétegű, jó szerkezetű tápdús talajt kíván. Télen a nedvességtől
óvni kell, mert rothadást okoz, ezért takarjuk pl. kukoricaszárral, náddal.
Csak tavasszal vágjuk vissza.
Ekkor szaporíthatjuk tőosztással.
Ha jól értem szabadban tartott krizantémról van szó.
Októberben azért szokták fóliával takarni, hogy ne fagyjon el a halottak napjáig.
A legszebb krizantémfajták többsége nem télálló, ezért novemberben fel kell
szedni és fagymentes helyen teleltetni. A korai fajták egy része ellenállóbb,
azokat nem szokták felszedni. Persze ezeknél is hasznos, ha komposzttal, méginkább
félérett marhatrágyával takarja a talajt.
A krizantém jó vízellátású, szerves anyagban gazdag talajt és napos fekvést
igényel.
Csak a magas növésűeket kell karózni.
Tetvek ellen most már virágzáskor is nyugodtan permetezhet, mert a méhek a
hideg idő miatt már nem nagyon repülnek (pl. Pirimor). Viszont ha kinnt telelő
krizantémról van szó, a tetvek is eltűnnek, de tavasszal újrakelnek. Így akkor
kell majd permetezni.
A krizantémoknak nagyon sok változata van, ezek gondozása igen eltérő. Sok
fajtát az időzített virágoztatásra vágott virágnak nemesítettek ki, ezek az
év bármely szakán virágoznak, amit elsötétítéssel ill. világítással érnek
el. Ezek általában nagy bimbójú fajták, melyeknek a szárán csak egy bimbót
hagynak meg, a többit kitörik.
Vannak olyan típusok is melyeknél száranként 4-5 virágot hagynak kifejlődni.
Tehát ha egy száron több virágot hagynak meg, azok kisebbek lesznek. Persze
nagyon fontos a bő alaptrágyázáson felüli 10 naponkénti tápoldatozás is ha
nagyon szép virágot szeretnénk.
Vannak cserépben forgalmazott törpe krizantémok is, ezek sok apró virágúak.
Nem, nálunk sem szokott elfagyni, pedig egy elég szélsőséges medencében van a kertünk. Érdemes azért a talajt komposzttal, szerves trágyával vagy avarral vastagon betakarni.
A múltkori hírlevélben írtam a fokhagymáról. Szerintem a tápanyaggal van
gond. Bőven igényel az alábbi sorrendben kálium-foszfor-nitrogén műtrágyát.
Mindenesetre az is tény, hogy pl. Békés megyében a csernozjom talajon trágyázás
nélkül is gyönyörű fejeket kapsz, míg pl. a kiskunsági homokon akkora lesz
a fej mint a gerezd amit ledugtál.
Akkor kell elduggatni amikor tavasszal már rá lehet menni a talajra, vagyis
márciusban.
Új rovatunkban olvasóink tapasztalatait adom közre, melyekből mások is okulhatnak.
Nekem is megvan az Izsákné-féle könyv, (Miniatűr sziklakertek)
láttam a nagymarosi kertjét is. Tavaly a könyvében leírtak alapján próbáltunk
csinálni egy tőzegbeton vályút. Az anyagok általa leírt keverési aránya jó,
de mi rögtön nagyot akartunk csinálni és a fele letört, mikor a sablont szedtük
ki. Meg kellet volna az oldalait erősíteni. Azonkívül sokáig bennehagytuk
a belső sablont, ami fából volt, és beledagadt a nedvességtől. Azért nem dobtuk
ki, el van dugva a kert egy félreeső sarkában. Kíváncsi voltam, milyen lesz
idővel. Már akkor is egészen természetes hatása volt, mert azon frissiben
jól megdrótkeféztem a külsejét. Idén nyárra pedíg meg nem mondaná róla senki,
hogy beton. A tapasztaltakat tekintve szívesen próbálkoztam volna kisebbel,
de aztán időhiány miatt nem jött össze.
(42. hét; gardner@mail.digitel2002.hu; Szonja)