A hét kerti tennivalói közül elsősorban azokat igyekszem kiemelni, melyeket nagyon fontos megfelelő időben elvégezni. Néhány aktuális cikket a szaklapokból is elhelyezek. Szeretném a jövőben a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi Társaság növényvédelmi tanácsaival is bővíteni a szolgáltatást, melyet Csanki Sándor közvetítésével adok át az olvasóknak és melyet ezúton is köszönök.
A munkák leírására csak felsorolásszerűen térek ki, bízom benne, hogy olvasóim kérdéseikkel segítenek az őket érdeklő témákat kiválasztani.
(Remélem nem zavarja kedves olvasóimat és a szervezőket sem, hogy reklámjukat közzéteszem e formában is, de úgy gondolom sok olvasómat érdekelheti.)
Egynapos buszkirándulást szervezünk Ausztriába, a langenoisi Haindorf kastély
parkjában rendezett fuksziakiállítás megtekintésére.
Az Osztrák Kertbarátok
Egyesületének Fuksziabarát Szekciója minden évben látványos kiállítást rendez
kedves növényeiből. Már a helyszínt is gondosan kiválasztják; történelmi kertek,
kastélyparkok adnak nagyszerű hátteret a színes virágoknak.
A fuksziákon kívül
évelőkertészek és kaktuszkertészek is kiállítanak, illetve árusítanak, a kiválasztott
kedvencek tehát meg is vásárolhatók.
Az utazás programja:
indulás kora reggel: Kiskunfélegyháza-Budapest-Hegyeshalom útvonalon, érkezés
11 óra körül.
A kiállítást önállóan tekinthetik meg utasaink, szakember kísérő
segít eligazodni a szakmai kérdésekben. Délután kertészeti áruházba látogatunk,
ahol további vásárásra nyaik mód. Hazaindulás 17 óra körül, érkezés éjfél tájban.
Időpont: június 19., szombat.
Részvételi díj: 5300 Ft + a csoportos belépőjegy ára, 30 ATS, amelyet a helyszínen kell kifizetni.
Jelentkezés: PROKO TRAVEL .Szeged, Kölcsey u. 2. 6720 Tel./fax: (O6)-(62)-484-225
Múlt
héten a hőmérsékleti viszonyokat gyors nappali felmelegedések és jelentős éjszakai
lehűlések jellemezték (6-14°C minimum, 18-25"C maximum).
Növényvédelmi szempontból
a legfontosabb esemény a hétvégi viharos, helyenként jéggel kísért csapadék volt,
változatos eloszlásban 15-80 mm esőt mértünk. A levélnedvesség borírás szombat
délutántól hétfő délelőttig folyamatos volt. Számíthatunk tehát a gyümölcs, szőlő
és zöldségnövények gombás betegségeinek erős fertőzési hullámaira, valamint a
baktériumos betegségek megjelenésére.
Eben a kritikus helyzetben az alma- és körtefákon felszívódó (pl. SUMI-8 12,5 WP, TRIFMINE 30 WP, SCORE 250 EC) és kontakt ( TIURAM GRANUFLOW, CLORTOSIP L, MERPAM 50 WP) gombaölószerek kombinációja szükséges.
Csonthéjas területeken a levélbetegségek ellen megfelelő valamelyik kontakt készítményt választani. A levéltetvek és gyümölcsmolyok folyamatos kártétele miatt legtöbb gyümölcsfélén a MOSPILAN 20 SP használata is indokolt.
Szőlőben várható a peronoszpóra tüneteinek megjelenése. A réztartalmú, megelőző permetezéseket köivetően itt is érdemes: felszívódó szereket kijuttatni: RIDOMIL COMBI, RIDOMIL PLUS 45 WP, SANDOFAN C, CURZATE R.
A kipalántázott vagy kelő zöldségnövényeken a baktériumos és gombás megbetegedések elleni védekezés céljából javasoljuk a KASUMIN 2 L és egy réztartalmú partner (pl. CHAMPION 50 WP) együttes használatát.
Burgonyánál megkezdődött a burgonyabogár lárvakelése, helyenként levéltetű betelepedés is előfordul, ezért a korábban javasolt BANCOL 50 WP-t célszerű SUMI-ALFA készítménnyel kiegészíteni, vagy MOSPILAN 3 EC-re váltani. A burgonyavész megelőzése érdekében indokolt a gombaölőszeres kombinálás: pl. BORDÓILÉ FW, CHAMPION 50 WP vagy CLORTOSIP L.
Térségünkben
is tapasztatható a hörcsög felszaporodása.
A tavaszi vetések után most érdemes
átvizsgálni a lekaszált lucernatáblákat, védekezésre rendelkezésre áll a HÖRCSÖG
CSALÉTEK.
1999. O5. 25.
Mile Lajos - Mándoki András
NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSASÁG
Hódmezővásárhely
A burgonyavésszel tavaly nem nagyon volt gondunk, az idén készüljünk fel rá, ha a továbbiakban is esős lesz az idő. A fenti előrejelzésben említett szereken kívül megelőzésként én a Dithane-t javaslom (ezt jó Bancollal is kijuttatni mivel nem tartalmaz rezet, ami táplálkozásgátló a burgonyabogarakra így csökkentheti a Bancol hatását), és az első tünetek megjelenésekor azonnal a valamelyik Ridomil-t.
Még vethetünk csemegekukoricát, így később is lesz, de jó ha tudunk öntözni.
Őszi betakarításra vethetünk még rövid tenyészidejű káposztaféléket, késői karalábét.
Megkezdhetjük az őszi és téli retek vetését is. Ha bő termést szeretnénk adjunk elég tápanyagot: az ágyás talajába rotáljunk be 10 négyzetméterre kb. 1 mázsa érett szerves trágyát vagy komposztot, fél kiló pétisót, 40 dkg szuperfoszfátot és 30 dkg kénsavas kálit. A retket 30 cm sortávra 3 cm mélyen vessük, majd később ritkítsuk 10 cm-re. Régi őszi retek fajta a Müncheni sör, téli tárolásra alkalmas a fekete Erfurti retek.
Az idén szerencsére sok termés mutatkozik, ezért támasszuk alá időben a kajsziágakat, le ne törjenek. Ritkítsunk ha jó nagyokat akarunk annyira, hogy kettő közé képzeletben még egy harmadik is beleférjen.
Csonthéjasokon a fák kérgén
a törzs, esetleg a vázágak alsó részén gyakran láthatunk deformálódást, a kéreg
megvastagodását, ürülékcsomókat. Ilyenkor a kéregmollyal van dolgunk. (Almatermésűeknél
az almafaszitkár okoz hasonló problémát.) A fa kérgében apró hernyók rágcsálnak.
Kéregkaparóval,
drótkefével kaparjuk le a kérget az élő részig és pusztítsuk el a hernyókat. Ezt
igazából télen kellett volna megtennünk, de ha elmaradt akkor jobb később mint
soha.
Amikor rovarölőszerrel permetezünk a megtisztított kérget is mossuk le
áztatásszerűen.
Ha egész csomó friss fűrészport találunk a fa törzsén akkor egy jóval nagyobb hernyó rág a fa belsejében. A kis farágólepke óriási hernyója nálam egy egész fát elpusztított. Június-júliusban kirepül maga után hagyva a törzsből kiálló bábinget. Ekkor már elkéstünk a védekezéssel, de addig még megölhetjük egy hosszú dróttal vagy benzint, étert, szénkéneget fecskendezve és oltóviasszal lezárva a lyukat.
Dísznövény
Épp ma láttam (29-e) a puszpángon (buxus) a tömegesen ugráló 2-3 mm-es levélbolhákat. Ha van ilyen növényünk akkor mozgassuk meg kicsit és ha sok apró valami ugrál még ránk is akkor biztos vele van dolgunk. A védekezésről a válaszok részben olvashatunk.
Heti válaszok az olvasók kérdéseire
(Sajnos a múlt héten elkallódtak a leveleim, ezért csak most tudok válasszolni a múlt heti kérdésekre is. Olvasóim elnézését kérem.)
Néhány
fő dolgot leírok a dinnyetermesztésről:
- a dinnyét az év 100. napján kell
vetni (ez az ország déli részén jó, de az időjárást is figyeljük!),
- 5-6
évig ne vessük a dinnyét ugyanarra a helyre (ez fontos),
- jó ha minél nagyobb
tápkockába vagy cserépbe vetünk, jó pl. a 10-es cserép. A cserépbe vetés előtt
a sárgadinnye magját 30 fokos vízben 2 óra hosszat, a görögdinnyét 4 óráig áztassuk
be. Ezt tüllzacskóba téve tehetjük, amibe majd folytatódik az előcsírázás is.
A hőmérsékletet tartva (pl. forró téglák közt) árgadinnyénél 1, görögnél két napig
eléri a csíra a kívánatos 3-5 mm-t ami még kezelhető, nem törik. Ha csak hidegebb
helyünk van akkor 1-2 nappal megnő a csíráztatás. A földnek jó pl. a Vegasca keverék.
Szabadba ne vessünk előcsírázott magot, csak ha jó nedves a talaj!
- 5-7 lombleveles
palántákat ültessünk ki a szabadba május közepe körül, de ültethetünk 1,8 m széles
és 0,04 mm vastag fólia alá alagútba (1 kg=23-27 négyzetméter) az időjárás függvényében
április 20-tól. Ez utóbbi 50 x 50 cm magas és széles, és horganyzott huzalok,
vagy a gyalogakác (ámorfa) vesszői tartják kb. 2 m-ként. 5-6 hétig tartsuk rajta
a fóliát.
- régen 2 x 2 m-re ültették a görögdinnyét, de most már a 1,5 x
1,5 m-t is elegendőnek tartják,
- érdemes fészekbe vetni, mert akkor kevesebb
trágya kell és a dinnye nagyon tápanyagigényes. Ehhez 30-40 cm széles és mély
gödrökbe 3-4 kg érett trágyát teszünk, összekeverjük földdel és a maradék földdel
felkupacoljuk. Adhatunk hozzá 10-20 dkg vegyes műtrágyát is, és a szervestrágya
helyett a komposzt is megfelel több műtrágyával. Ezt pár héttel a kiültetés előtt
csináljuk meg (a kiskerti dinnyetermesztés a legtöbbször a trágyázás elmulasztásánál
bukik meg a növényvédelem mellett),
- homokon mélyebbre (4-6 cm), kötött talajon
sekélyebbre (3-4 cm) vessünk a fészekkupac déli, melegebb oldalába (biztonság
kedvéért a déli oldalra vethetünk csíráztatott, míg az északiba száraz magot,
vagy egy hét eltéréssel vetünk kétszer szárazat),
- nagyon fontos a nitrogén
fejtrágya az első terméskötés idején 5-10 kg/100 négyzetméter adagban öntözővízben
oldva vagy bekapálva, pl. pétisó, ammóniumnitrát.
- a sárgadinnyét szabadföldi
termesztésnél - bár néhol csinálják - felesleges metszeni!
- a dinnyések általában
nem öntözik a dinnyét, mert könnyen megbetegszik és későbbi érésű is lesz tőle.
Ebben van igazság, a szakemberek mégis ajánlják az öntözést.
- az utóbbi években
növényvédelem nélkül már nem is tudunk dinnyét termeszteni. A gombás és baktériumos
betegségek ellen rendszeresen permetezzünk a gombaölő Rézoxiklorid, Champion,
Cuproxat, Dithane,
Systhane, vagy Polyram szerekkel és a baktériumölő Kasuminnal.
- a görögdinnye a sárgadinnyével ellentétben nem utóérő, érettségének megállapítása
a dinnyések legféltettebb titkai közé tartozik, néhány kiindulópont:
- kopogtatásra
mélyebb, kongó hangot ad;
- héjszíne sötétebb, fényesebb lesz;
- a hasi
talajjal érintkező részén érett, sárgás szín jelenik meg;
- az érett dinnyén
a hajnali harmatlecsapódás mértéke nagyobb;
- a termés melletti kacs elszárad;
- a termős virág termékenyüléstől eltelt 30-35 nap (sok dinnyés megjelöli az első
terméseket);
- a felemelt, tenyerünkbe helyezett dinnyét a kés fanyelével
megkopogtatva érezzük a "rengést";
- a már levágott termés kocsányán
a friss vágási felületen vörösesbarna nedv szivárog.
- sok jó fajta van, aki
biztos termést szeretne - saját tapasztalataim szerint - próbálja meg a nagy sárga
gerezdes gyümölcsű és igénytelen Ezüst ananászt, vagy Javított Zentait, aki pedig
igazán finomat annak a zöld húsú Magyar kincs-et és a sárga húsú gerezdes Tétényi
csereshéjút ajánlom. Görögdinnyék közül a jól
bevált Szigetcsépit ajánlom.
A sok új fajtával nincsenek tapasztalataim.
Nehéz kérdés. Meg lehet próbálni a Glialka-t ami felszívódva elpusztítja a föld
alatti részeket is. Legjobb amikor még csak 10-20 cm-es a tarack, április végén,
május elején kiadni. Persze csak ha nincs még kultúrnövény a területen.
Vagy
olyan növényeket termeszteni a területen a amik nem érzékenyek rá, sőt elnyomják,
pl. gabonafélék, napraforgó.
Nem kis munkaigényű módszer, az ásáskori egyenként
kiszedés Vagy a szántás utáni nagy kapával végigkapálva a tarackos részt, szépen
kihuzigálni.
Egyébként a rendszeres nyírást se bírja a tarack, tehát ha hetente
lesaraboljuk előbb-utóbb csak eltűnik. Tudom mást vártál, de jobbat nem tudok.
A tafrinás levélfodrosodást gomba okozza. A kertemben egy rügypattanáskori bordóileves permetezéssel meg tudom védeni a két fánkat. De más réz tartalmú szer is megteszi. Ha biztosabb akarsz lenni lehet még kiegészítésképp rügyfakadás után virágzásig 3-szor Orthociddal vagy Dithane-nal védekezni. Most már tehát elég elkésett a permetezés, de azért meg lehet próbálkozni felszívódó szerekkel, pl. Saprol, Topas, Rubigan, bár elég kétes eredménnyel.
Két
betegséget is gyanítok, a képük alapján ítéld meg melyik lehet. A rozsdafoltok
apróbbak, világosabbak és a hajtáson, virágszáron is lehetnek. A levelek mindkét
esetben lehullanak.
Védekezés: a levelek talajba ásása, öntözésnél ne fröccsenjen
fel víz a levelekre, valamint többszöri permetezés kihajtástól. Mindkét betegségre
jó szerek: Antracol, Saprol, Dithane. A rozsdánál a vesszők is deformálódnak,
ezeket metsszük le.
Valami
betegség támadta meg a meggyfát. A virágszirmok rászáradvak, elszáradnak a levelek
és az ág is. Nem tudjuk mi lehet az oka.
Üdvözlettel: Nagyné
(20-21.
hét, bumer@mail.digitel2002.hu)
Ez a meggymonília amiről azt hiszem a 18. héten írtam. Már 3. éve országos járvány van, bár a tavalyi volt a legnagyobb, mégis a már akkor fertőződött fák most tovább pusztulnak, így most tűnik a legnagyobbnak. Ágak száradnak el és fák pusztulnak ki általa. Most már nem lehet védekezni csak a száraz ágak visszavágásával az ép részig. A meggyet egyébként nyugodtan metszhetjük a betakarítás után szeptemberben is, így jobban látszanak a beteg részek.
Valószínűleg a közönséges hagymaléggyel van dolgod. (A hagymamoly inkább csak az üreges levelű hagymák levelét eszi.) A 6-8 mm-es csontfehér nyüvek a hagymafejet furkálják. Báb alakban telel a talajban - ezért is fontos a védekezésnél a vetésforgó. 3 nemzedéke van, az első kb. cseresznyevirágáskor rajzik, ezért akkor kell először permetezni rovarölőszerekkel: pl. Decis. A 2. és 3. nemzedék ellen utána folyamatosan. Dughagymás hagymában az első nemzedék ellen Diazinon-t szórjunk ki a vetőbarázdába 2g/folyóméter adagban.
Persze ez a "barnás valami" lehet akár a drótféreg is, ami sokkal nagyobb, mert 1-2 cm hosszú szalmasárga és 6 lába van. A burgonyában talán a legszembetűnőbb a kártétele hosszú vékony járatok formájában, de szinte mindent megrághat. Ez ellen talajfertőtlenítéssel lehet védekezni, írtam róla már 2-3 hete a cserebogár kapcsán. Egyébként a pattanóbogár lárvái és mint ilyen semmi köze a férgekhez. Kiskertben meg lehet próbálkozni csalétekkel összegyűjteni őket, pl.burgonya- vagy sárgarépaszelet sekélyen a talajba helyezve. Esetleg vessünk foltokban búzát és ha sok van a gyökerén, pusztítsuk el. A vetésforgó nem segít, mert szinte minden konyhai növényt megrág, de az egynyári hüvelyeseket (pl. bab, borsó) és keresztesvirágú olajnövényeket (pl. olajarepce) nem kedveli. Friss gyeptörésnél 2-3 évig nagyon sok szokott lenni. Különben az annyira utált vakond, varjú, seregély valamint a békák és gyíkok szépen összefogdossák őket.
Még
a hagymaaknázó légy is számításba jöhet, ami a hagyma levelén szabálytalanul kanyargós
járatokat okoz. Kifejlődve 4-5 mm-es és sárgásfehér színű. Egynemzedékes, ezért
elég a május eleji rajzásnál permetezni ellenük valamilyen rovarölő szerrel.
Biokertészek
szerint a hagymát és a sárgarépát egymással váltakozó sorokba kell vetni, mert
kölcsönösen védik egymást légykártevőiktől. Ajánlják még a sorba vetés helyett
a több kisebb csoportba vetést és a fahamus vagy durva szemcséjű homokos takarást
a tő körül. Képet csak a hagymalégy különféle alakjairól és a drótféregről találtam.
Érdekességként a pattanóbogarat is mellékelem.