A lótrágya haszna

loNéhány évtizede még ritkaságszámba ment a lótrágya, ma viszont már a lovardák elterjedésével az egyik legkönnyebben beszerezhető trágya lett.

De vajon mit kezdhetünk vele?

A lótrágya beltartalmi értékét tekintve az egyik legértékesebb trágya, hasonló a marhatrágyához, de alomban gazdagabb.
Amennyiben csak a talaj tápanyagtartalmának növelésére kívánjuk használni úgy frissen bedolgozva érhetjük el a legkedvezőbb hatást. Erre azonban csak a szántás előtt van mód. (Fontos, hogy az éretlen trágya bedolgozását kizárólag ősszel végezzük, hogy tavaszig valamennyire bomoljon le, ne okozzon károsodást az érzékeny növények gyökerein.)

Kedvezőbb azonban érlelni, komposztálni, ami által a talajélet fokozására, a talaj humusztartalmának, vízmegtartóképességének, szerkezetének növelésére fokozottabban alkalmassá válik a trágya.

Az érlelés során érdemes kb. 10 % földdel vagy érett komposzttal keverni a friss trágyát. Homoktalajon való kijuttatáshoz igen előnyös ha agyagos talajt vagy alginitet, zeolitet keverünk bele 5-10% arányban. Keverhetünk bele bármilyen könnyen komposztálódó anyagot is, pl. konyhai zödségmaradványokat, falombot.
Az érlelés alatt tartsuk mindig nedvesen a trágyát, ne hagyjuk kiszáradni, azonban ne öntözzük annyira, hogy folyadék szivárogjon ki belőle és levegőtlen viszonyok alakuljanak ki, ami az érést kedvezőtlen rothadássá alakítaná és a tápanyagveszteség is megnőne. A kiszáradás ellen vékonyan takarhatjuk földdel is vagy szalmával.
Érdemes legalább egyszer megforgatni, főleg abban az esetben ha más anyagokkal is kevertük.
Ezzel a módszerrel egy év alatt érett trágyát kapunk. Szántás vagy rotálás előtt juttassuk ki a talajba 5-10 kg/nm mennyiségben.

Ahol rendszeresen végzünk komposztálást ott a lótetű előbb-utóbb felszaporodik, amit Basamid általános talajfertőtlenítőszerrel, Force rovarölőszerrel vagy a Nemastar márkanevű Steinernema carpocapsae fonálféreg tartalmú preparátummal kezelhetünk kijuttatás előtt.

A tuják és borókák száradásáról

027Az utóbbi években mind gyakrabban találkozhatunk a tuják és borókák részleges vagy teljes elhalásával, száradásával. Ilyenkor a legtöbben valamilyen károsító rovarra vagy gombára gyanakodnak, pedig a jelenség hátterében többféle ok is lehet.

Amennyiben csak egy-egy ág hal el és a növény többi része egészséges akkor tujákon valószínűleg a tujaszú kártételéről van szó. A parányi rovar az ágak tövének belsejében rág, amitől megszakad a nedvkeringés és elpusztulnak a rágás feletti ágak.  A növény rendszerint kiheveri, csak a száradó ágakat kell visszavágni. Vegyszeres védekezés ellene általában nem eredményes, mivel a bogár nehezen hozzáférhető a rovarölőszerek számára és a kár észlelésekor sokszor már nincs is a növényen a bogár.

kettesViszont ha a növény szinte minden egyes ága egyenletesen szárad a pikkelylevelek végétől kiindulva – lsd. kép – akkor az egész növényre kiterjedő problémáról van szó, ami lehet szintén károsító, de lehet környezeti tényező is. A kártevők közül mind borókákon, mind tujákon gyakoriak a pajzstetvek és az atkák is. Az élettelen tényezők közül pedig az éghajlatváltozásból eredő mind melegebb és szárazabb nyarainkat és teleinket kell szem előtt tartani, melyek talán leggyakoribb előidézői lehetnek a száradásoknak.

Mit tehetünk?

A gombás betegségek azonosítása nehéz és vizsgálataim szerint jelenleg hazai viszonyaink között csak a Leyland-ciprusokon találkozhatunk jelentős kártételükkel néhány évente. Ilyenkor ránézésre a tujaszúhoz hasonló, teljes ágak elszáradását látjuk inkább a sövények felsőbb részein.
A kórokozó két gombafaj ellen úgy védekezhetünk, hogy sövénynyírás, ill. metszés után réz tartalmú szerekkel permetezünk. Fontos a száraz ágrészek kevés egészségessel történő eltávolítása és a nyesedék földről való összeszedése is.

Fontos a megelőzés. A tujákról, borókákról rázzuk ki a belsejükben felgyülemlett és elszáradt ágrészeket. Ha ez nem megy akkor vastag hosszúszárú kesztyűben pl. egy darab bottal óvatosan piszkáljuk ki a közepükből a száraz részeket. A műveletet javasolt porvédő maszkban végezni, mert az évek alatt felgyülemlett pikkelylevelek igen sok port gyűjtenek össze.
Rendszeresen javasolt magas magnézium tartalmú műtrágyát kijuttatni, mely célra kapható speciális örökzöld műtrágya is. A tápoldatos formájúakat rendszeresen adagoljuk, míg a szilárd Mg-szulfát és Mg-nitrát alapúakat elegendő évente kétszer vagy háromszor, ősszel, tavasszal-nyáron kijuttatni. Ez utóbbiakhoz természetesen javasolt egyéb összetett műtrágyákat vagy szerves trágyákat keverni.
A növényvédelem a megfelelő helyre való ültetésnél kezdődik, ami örökzöldek esetén inkább a kissé félárnyékos, szélvédett mikroklímát jelenti. Kerüljük az épületek, beton- és térkőburkolatok előtti déli oldalakat.

És végül ne feledkezzünk el a rendszeres öntözésről sem.